A beruházáshoz 8,5 milliárd forintot a magyar állam biztosított tőkeemelés formájában; kétmilliárd forintot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként.
Az öntözővíz a Marosból érkezik.
Eddig Mezőhegyesen 2445 hektárt öntöztek, elsősorban hibridkukorica vetőmag termelő területeket. A beruházással 5171 hektárra nőtt az egyidejűleg öntözhető terület, így egyéb növénykultúrák is öntözhetővé váltak. Ennek egyik eredménye, hogy a növénytermesztés képes lesz kiszolgálni a robotizált tehenészet tömegtakarmány igényét is.
Az építés 13 hónapig tartott, a gépbeszerzések és telepítések 19 hónapot vettek igénybe. A kivitelezési munkákat a Délút és a Békés Drén végezte.
Nagy István agrárminiszter az átadó ünnepségen elmondta, hogy az öntözéses gazdálkodás manapság az egyik legkomplexebb rendszer, amely az agrárium versenyképességének fejlesztését, az élelmiszerszuverenitás elérését szolgálja. „Ennek a mérföldkövénél vagyunk most” – fogalmazott.
A tárcavezető kiemelte, hogy
hazánkban a földterületek 46 százalékát sújtotta idén aszály. Épp ezért a vizet be kell tározni a későbbi öntözéshez, és változtatni kell a talajművelésen is, sőt fel kell ismerni a vetőmagok genetikai potenciálját is.
Nagy István kijelentette azt is, hogy a kormány célja, hogy 2024-re az öntözött területek nagysága elérje a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újabb 350 ezer hektáron induljon meg az öntözéses gazdálkodás. Ennek érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatják az öntözési beruházásokat és az öntözési közösségeket. A kérelmek benyújtására 2023 június végéig van lehetőség.
Az adatok szerint eddig 753 termelő részesült 46 milliárd forint támogatásban. A napokban 6,5 milliárd forint értékben újabb 31 pályázatról született döntés. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Eddig 26 öntözési közösség részesült 1,8 milliárd forint támogatásban; a pályázatokat év végéig lehet beadni.
A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározókapacitással.
Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda; a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul.
Ha ezt az összeget – uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva – öntözésfejlesztésre fordítanánk, a mai kb. 85000 hektár helyett a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető
– mondta, hozzátéve, hogy ezzel még mindig csak azt a szintet érnénk el, ahol az 1970-es években tartottunk.
Csányi Attila elmondta, hogy hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, és e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent, hozzátéve, hogy a mezőhegyesi mintaprojekt „katalizátora lehet egy most elinduló, országos öntözésfejlesztési programnak”.
A Mezőhegyesen megvalósított nemzeti öntözésfejlesztési mintaprogram célja, hogy egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát mutasson be, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége.