0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Elkészült az új öntözőrendszer Mezőhegyesen

Összesen 10,5 milliárd forintos beruházással újult meg Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözőrendszere. A mintaprogram keretében 5098 hektárra nőtt, vagyis megduplázódott a gazdaság öntözhető földterülete.

A beruházáshoz 8,5 milliárd forintot a magyar állam biztosított tőkeemelés formájában; kétmilliárd forintot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként.

A nyolcvanegy öntözőgép teljes hossza csaknem 38 kilométer. A korszerű gépek saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel távolból irányíthatók.

Az öntözővíz a Marosból érkezik.
Eddig Mezőhegyesen 2445 hektárt öntöztek, elsősorban hibridkukorica vetőmag termelő területeket. A beruházással 5171 hektárra nőtt az egyidejűleg öntözhető terület, így egyéb növénykultúrák is öntözhetővé váltak. Ennek egyik eredménye, hogy a növénytermesztés képes lesz kiszolgálni a robotizált tehenészet tömegtakarmány igényét is.

Az építés 13 hónapig tartott, a gépbeszerzések és telepítések 19 hónapot vettek igénybe. A kivitelezési munkákat a Délút és a Békés Drén végezte.

Nagy István agrárminiszter az átadó ünnepségen elmondta, hogy az öntözéses gazdálkodás manapság az egyik legkomplexebb rendszer, amely az agrárium versenyképességének fejlesztését, az élelmiszerszuverenitás elérését szolgálja. „Ennek a mérföldkövénél vagyunk most” – fogalmazott.
A tárcavezető kiemelte, hogy

hazánkban a földterületek 46 százalékát sújtotta idén aszály. Épp ezért a vizet be kell tározni a későbbi öntözéshez, és változtatni kell a talajművelésen is, sőt fel kell ismerni a vetőmagok genetikai potenciálját is.

Nagy István kijelentette azt is, hogy a kormány célja, hogy 2024-re az öntözött területek nagysága elérje a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újabb 350 ezer hektáron induljon meg az öntözéses gazdálkodás. Ennek érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatják az öntözési beruházásokat és az öntözési közösségeket. A kérelmek benyújtására 2023 június végéig van lehetőség.

Az adatok szerint eddig 753 termelő részesült 46 milliárd forint támogatásban. A napokban 6,5 milliárd forint értékben újabb 31 pályázatról született döntés. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. Eddig 26 öntözési közösség részesült 1,8 milliárd forint támogatásban; a pályázatokat év végéig lehet beadni.

Jelenleg egyébként 142 öntözési közösséget ismertek el, amelyek összesen több mint 63 ezer hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást; de alakulóban van még 73 közösség.

A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározókapacitással.

Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda; a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul.

Ha ezt az összeget – uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva – öntözésfejlesztésre fordítanánk, a mai kb. 85000 hektár helyett a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető

– mondta, hozzátéve, hogy ezzel még mindig csak azt a szintet érnénk el, ahol az 1970-es években tartottunk.

Csányi Attila elmondta, hogy hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, és e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent, hozzátéve, hogy a mezőhegyesi mintaprojekt „katalizátora lehet egy most elinduló, országos öntözésfejlesztési programnak”.

A Mezőhegyesen megvalósított nemzeti öntözésfejlesztési mintaprogram célja, hogy egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát mutasson be, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu