Back to top

Erdei körutak az Ámos-hegyen

A Bakony karsztos röghegység, mintegy 4000 négyzetkilométeres kiterjedésével a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Geológiai sajátosságainak köszönhetően nyersanyagokban meglehetősen gazdag, így számos csendes kis faluja kötődik a bányászathoz. A Veszprémtől északra található Eplényben 1929-ben megnyitott mangánércbánya 43 évig működött, a település mára a kirándulóknak és a téli sportok kedvelőinek nyújt kellemes kikapcsolódást.

erdeipihenohelyginop.jpg

GINOP pályázat keretében készült új pihenőhely is várja a kirándulókat
GINOP pályázat keretében készült új pihenőhely is várja a kirándulókat

epleny_libego.jpg

A síaréna egész évben üzemelteti a libegőt (felvonót)
A síaréna egész évben üzemelteti a libegőt (felvonót)
A kis bakonyi község a Zirci-medence és a Veszprémi-fennsík vízválasztójánál fekszik, amelyet átszel a Veszprémet Győrrel összekötő 82-es főútvonal, valamint a két megyeszékhely között pazar környezetben kanyargó vasútvonal is. A VERGA Zrt. a község keleti oldalán, csaknem 330 hektáros erdőterületen alakította ki 2003-ban az Ámos-hegyi Pihenőerdőt tanösvénnyel, játszótérrel, tornapályával, erdei pihenőhelyekkel, valamint egy kilátóval az 508 méter magas hegycsúcson.

Az Ámos-hegyet behálózó tanösvény teljes hossza meghaladja a 7 kilométert, amelyet két egymástól függetlenül is végigjárható, 3590, illetve 4180 méteres körút alkot.

Veszprém irányából a településre beérve, a vasúti átkelőhely mögötti parkoló mellől indul a tanösvény, ahol térképes tábla is segíti az útvonal áttekintését és megválasztását. Jó kiindulópont lehet a tanösvény bejárására a Malom-völgyben található sípálya parkolója, ahonnan az egész évben működtetett libegővel is elérhető az Ámos-hegy tetején álló kilátó.

erdeijatszoterii.jpg

Korszerű játszótér Eplényben
Korszerű játszótér Eplényben

tanosveny_tabla.jpg

Két körútból áll a tanösvény
Két körútból áll a tanösvény
A tanösvény nyomvonalán először az erdei viselkedés fő szabályait, valamint az erdők és mezők sajátos talajösszetételeit ismerhetik meg a kirándulók. Ezeket követően a pihenőerdőre jellemző fafajokat lehet megfigyelni, melynek összetétele igazán változatos. A legmeghatározóbb fajok, amelyek végigkísérik a látogatókat útjukon az a bükk, a kocsánytalan tölgy, a cser és a gyertyán. Az erdőterület elegyfajai pedig többek között a hegyi és a korai juhar, a magas kőris és a vörösfenyő. A táblákon lévő ábrák ismertetik az élő fa szerkezeti felépítését, valamint összefoglalják a fa feldolgozásának módjait. Érdekes témát ölel fel az élő fák méreteivel és az erdőneveléssel kapcsolatos állomás is.

A tematikát a különböző korú erdők szemléltetik a sípályákkal szabdalt túraút során.

almoshegyikilato.jpg

Az 508 méteres csúcson álló kilátóból pazar a kilátás
Az 508 méteres csúcson álló kilátóból pazar a kilátás
Az erdőállományban a többszintes dombvidéki lomberdők cserjeszintjére jellemző növények figyelhetők meg, mint a húsos és a veresgyűrű som, a jótékony hatású egybibés galagonya, a kökény vagy a fekete bodza. A lágyszárúak előfordulását nagyban befolyásolja az adott erdőrészt alkotó faállomány, hisz más növényvilág alakul ki egy bükkösben, mint egy cseres- tölgyes termőhelyen. A gazdag aljnövényzetben megtalálható többek között a kora tavasszal megjelenő medvehagyma, az odvas keltike, a hagymás fogasír, a gyógyszergyártásban alkalmazott orvosi salamonpecsét és a legkorábban virágzó fajok közül a hóvirág. Mindezek mellett külön állomások segítik az ehető és a mérgező gombák megkülönböztetését is.

A sípálya alján húzódó Malom-völgybe leérve, a négyüléses libegő után kellemes pihenőhely várja a kirándulókat a víztározók mellett, ahol bográcsozni és szalonnát sütni is lehet.

A víztározókat az időszakos folyású Malom-völgyi patak táplálja. Csapadékmentes teleken a tározóból nyerik a vizet a technikai hó előállításához az Ámos-hegy oldalát behálózó sípályákra. A tanösvényt folytatva, a víz közelségének köszönhetően a kirándulók megismerhetik a nedves élőhelyek sajátos növényvilágát, valamint a Bakony tavaira jellemző halfajokat, és az erdők kiemelt szerepét Földünk vízháztartásában.

erdeipihenohely.jpg

Kellemes pihenőhely várja a kirándulókat a víztározó mellett
Kellemes pihenőhely várja a kirándulókat a víztározó mellett

Az Ámos-hegyre visszakapaszkodva az állatvilággal lehet megismerkedni. A pihenőerdő gazdag rovarvilágából érdemes kiemelni a szentjánosbogarat, melynek nyári rajzása pazar látványt nyújt a sípálya lankáin.

Az énekesmadarak mellett az emlősök is jelen vannak. A nagy területű szabad, füves pályaszakaszok kiváló élőhelyet nyújtanak egyebek közt a pocoknak, a sünnek és a mezei nyúlnak, míg a ragadozók közül menyét, nyest és róka is él a környéken. A terület nagy látogatottsága miatt a hazai nagyvadfajok ritkábban figyelhetők meg, azonban a csendes kirándulók találkozhatnak őzzel, szarvassal, vaddisznóval, vagy akár muflonnal is. A Malom-völgy akusztikájának köszönhetően, a hűvös szeptemberi estéken a hegytetőről is jól lehet hallani a térség legnagyobb vadjának, a gímszarvasnak a nászát.

Átfogó felújítás

Az Ámos-hegy a VERGA Zrt. egyik legrégebbi pihenőerdeje, mely évről évre egyre több látogatónak örvend. 2020-ban egy GINOP pályázat keretében átfogó felújítást végeztünk, mely során a tanösvény tájékoztató- és irányítórendszere megújult. A falu melletti sportpálya területén, a korszerű játszótérrel együtt új erdei kondipark is létesült, valamint a tanösvény végpontjától kb. 200 méterre, a külszíni bányaudvar területén pihenőhelyet alakítottunk ki. Napjainkban kiemelten fontos a legfiatalabb generáció környezeti nevelése, melyhez a megújult Ámos-hegyi Pihenőerdő is hozzájárul, legyen szó családi kirándulásról, vagy osztálykirándulásról!

Az Ámos-hegy csúcsán pihenőhely és csodás panorámájú kilátó fogadja a kirándulókat, amelyről szép időben, déli irányba kitekintve a Balaton látható, míg nyugatra a Zirci-medence és a Magas-Bakony csúcsai tárulnak eléjük. A nyomvonal lassan visszavezet a falu határába, ahol az egykori bányaudvar területén megpihenhetnek a vándorok, valamint kutyafuttatót is találnak négylábú kedvenceik tréningezésére.

Zeitler Levente
VERGA Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Önjáró drónnal gyűjtenek mintákat a fákról

A környezeti DNS vizsgálatával az adott területen élő fajokról lehet információt gyűjteni. Nagy előnye, hogy nem kell szem elé kerülnie az összes állatnak, növénynek, hanem a talajból vagy vízből vett mintákból kimutatható a genetikai anyaguk, így sokkal pontosabb képet lehet alkotni az adott terület biodiverzitásáról.

Erdeink a legjobb kezekben vannak

Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is, mindezt azután, hogy rendeletben könnyítették meg a fakivágást a hazai erdőkben. A döntés heves indulatokat váltott ki; sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy fát szinte bárki bárhonnan kivághat, és a médiában is számos olyan hírről lehetett olvasni, hogy tarvágás fenyegeti a felbecsülhetetlen értékű hazai erdőket.

Több erdő – Jobb erdő – Versenyképes erdőgazdálkodás

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen 310 milliárd forint pályázati támogatás jut, a magyarországi erdőkre 2027-ig. A kormány azt szeretné elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek - nyilatkozta sajtótájékoztatón Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

Az esőzés miatt nem látogatható az aggteleki barlang egy része

Az Aggteleki-karszton extrém mennyiségű csapadék hullott, a barlangi árvízhelyzet miatt a Vörös-tói középtúra határozatlan ideig nem indul - közölte az Aggteleki Nemzeti Park honlapján.

Fokozottan veszélyes az erdei túrázás

Az EGERERDŐ Zrt. kéri a Tisztelt Lakosságot, hogy a hétvégén NE TÚRÁZZANAK a Mátra és Bükk erdeiben!

Idén is tovább zöldül Budapest

Idén is folytatódnak a fővárosi zöldítések, fejlesztések: a tervek között szerepel egy újabb, Miyawaki-kiserdő telepítése, valamint nagyjából 12 ezer új tő cserjét ültetnek el és újabb komplett fasorok újulnak majd meg Budapesten - közölte a Budapesti Közművek (BKM) keretein belül önálló tevékenységet folytató Főkert Kertészeti Divízió kedden az MTI-vel.