A vizsgálatok kiegészítéseként arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a megszokott takarmánykeverékük mellett a vágás előtti hetekben magasabb telítetlen zsírsavtartalmú maggal (lenmaggal) való etetés miként hat az állatok húsának zsírsavösszetételére.
A vizsgálathoz kiválasztottunk 25 egyedet – 2019 áprilisi kelésű kakast –, melyek közül 15-öt kiherélt Dr. Pinnyey Szilárd állatorvos. Az összes állatot egyedi jelöléssel láttuk el – a szárnyukba helyezett számozott krotáliával – a későbbi azonosíthatóság végett.
Kezdetben idegennek találták az új takarmány-kiegészítőt, bizalmatlanok voltak az elfogyasztását illetően, ezért összedaráltuk azt az alaptakarmányukkal, és így már felették az etetőjükbe helyezett darát. Az adatgyűjtési folyamat zárásaként levágásra kerültek az állatok. Felbontásukat követően húsmintákat gyűjtöttünk a lenmagos és a kontrollcsoport egy-egy egyedéből, hogy a mell- és a combhúsok zsírsavösszetételét megvizsgáltathassuk egy gyulai akkreditált laboratóriumban.
A palmitinsavnál leírt összefüggések a palmitoleinsav (C16:1) esetében is fennállnak. A kakasok és a kappanok comb- és mellhúsának sztearinsav-tartalma kisebb a kísérleti csoportok esetében, mint a lenmaggal etetett csoportok egyedeinél, tehát a lenmag etetése a húsok sztearinsav-tartalmára negatívan hat. A kakasok mell- és combhúsában a lenmag etetésének hatására jelentősen magasabb arányban van jelen az olajsav (C18:1 n9c). A jelenlegi kutatások alapján a linolsav-tartalom számottevően magasabb a combhúsokban, mint a mellhúsokban a kendermagos magyar tyúk esetében. Az alfa-linolénsav mint többszörösen telítetlen zsírsav kapcsán nagymértékű különbségek voltak a lenmaggal etetett kísérleti csoportok, valamint a kontrollcsoport értékei között a kakasoknál és a kappanoknál egyaránt.
A módszer alkalmas lehet akár kisgazdaságok számára is, hogy népszerűsítsék termékeiket, újdonságokkal álljanak ki a fogyasztók elé, ezzel tovább erősítve a magyar állattenyésztés jelentőségét és jó hírét.