Back to top

Vadregényes szelídgesztenye

A nyári gesztenyevirágzás pompája után elérkezett a beteljesülés, az őszi termésérés időszaka a még megmaradt természetközeli szelídgesztenyéseinkben. Mint erdeink őszi színei, legalább annyira változatos ezekben a gesztenyésekben a fák termése. Ez a sokféleség a termés alakjára, színére, felületére, méretére és a termésérés időbeni eloszlására is vonatkozik.

A hagyományos gazdálkodással művelt természetközeli gesztenyeerdeinkben a fajon belüli változatosság miatt szeptember végétől egészen november elejéig elhúzódhat a termésérés időszaka. Így például Nagymaroson a gazdák megkülönböztettek „őszi” és „téli” gesztenyét, az értékesebbnek ítélteket pedig külön névvel is illették: például a „császár” a méretére, a „mahagóni” a színére, a „karácsonyi” a kései érésére utalt.

Fontos különbségnek számított a hullás jellege is, a kupaccsal vagy anélkül hulló termést is külön gyűjtötték, ennek eltarthatósági szempontból volt jelentősége.

A kupacsban hulló termést lényegesen tovább sikerült eltartani, és ez sokat számított az értékesítési időszak elnyújtása szempontjából. A terméshullás jellege meghatározó bélyeg is lehet, hiszen vannak alakváltozatok, amelyek kupaccsal, s vannak, amelyek anélkül potyognak a földre, illetve vegyesen hullók is léteznek. Ahogy a termés, a termést védő burok is változatos, sűrű, kevésbé sűrű vagy ritkább és egészen ritka tüskézettségű, különböző héjvastagságú kupacs védi a termést. A tüskék hossza, elágazása is különböző. A kupacsban jó esetben egy, kettő vagy három mag rejtőzik, ha ennél több, az már nem olyan szerencsés, mert torzul a mag, csökken a mérete. Ennek az érdekes „csomagolásnak”, a kupacsnak az elnevezése is tájegységenként eltér, Nagymaroson sutának hívják.

Nagy különbséget tapasztalhatunk a kupacs tüskéinek színében, méretében és elágazódásában
Nagy különbséget tapasztalhatunk a kupacs tüskéinek színében, méretében és elágazódásában

A magok színe, mérete, alakja pedig igazi divatparádé, a tüzesen fénylő világosbarnától az egészen éjszínű feketébe hajlóig lenyűgöző a színkavalkád.

Az alak a kúpostól a szívesen lekerekítetten át a vállasig változhat. A fényesen tükröződő vagy matt termések felülete lehet mélyen bordázott vagy sima, és e két véglet között valahol. Hagyományosan a piaci értéket a méret mellett e változatos színek, alakok szintén befolyásolják. A feldolgozóipar számára a pucolhatóság, a belső héj betüremkedésének mértéke a fontosabb tulajdonság, ebben is vannak lényeges eltérések. Szaporíthatóság szempontjából pedig a magok eltérő csírázóképessége is fontos válogatási szempont.

Nagymaroson nagyon változatos alakú gesztenyéket lehet találni
Nagymaroson nagyon változatos alakú gesztenyéket lehet találni

Fejszés szelekció

Az ember nagy szerepet játszott gesztenyéseink létrejöttében, több évszázados formálódásában, jelenlegi képének alakulásában. Az emberi beavatkozás következményeire persze van jó és rossz példa is.

A több évszázados hagyományos gazdálkodás, a gondoskodó, szorgos kezek alakították, szépítették, gazdagították gesztenyeállományainkat.

A terméshéj lehet matt vagy fényes, olykor csíkos
A terméshéj lehet matt vagy fényes, olykor csíkos
Később, a modern kor „vívmányai”, az örökpanorámás víkendházak, egyéb épületek terjedése gesztenyéseinket sem kímélte, illetve a hatalmas pusztulást előidéző kéregrák betegséget okozó gomba is emberi közreműködéssel került hazai gesztenyéseinkbe (is).

A nagymarosi természetes elterjedésű szelídgesztenye-erdőfoltok mai képének kialakításában a néphagyomány szerint Anjou királyaink, Károly Róbert és Nagy Lajos kertészei mellett Hunyadi Mátyáshoz is kötődő telepítések játszhattak nagy szerepet. Általuk Itáliából, Nápolyból és Firenzéből a legjobbnak ítélt csemeték kerülhettek Nagymarosra, gazdagítva ezzel az amúgy is nagy változatosságú gesztenyeállományokat. E változatok egymásra hatása eredményezte a nagymarosi alakgazdagságot a termést illetően. A helyi gazdák szorgalma, nemzedékről nemzedékre átadott tapasztalata, a különböző szaporítási módok alkalmazása tovább formálta az állományokat. E folyamatot a kedvező környezeti adottságok is segítették, a sajátos mikroklímában évszázadokon át keveredtek a nagy alakgazdaságú ősi és a behozott itáliai fajták, ötvöződtek előnyös tulajdonságaik.

Enyhén bordázott felszínű gesztenye
Enyhén bordázott felszínű gesztenye

Tehát a fejszés szelekció (a kívánatos termésűt meghagyták, a nem kívánatost kivágták) mellett az oltás útján történő szaporításnak is fontos szerepe volt.

Szentiványi Péter 1951-ben írt beszámolója is a nagymarosi gesztenye kiemelkedő értékét igazolja: „A jövőben a nagymarosi gesztenyére kell a legfőbb súlyt helyeznünk, azt igyekeznünk kell lehetőleg az ország más vidékein is meghonosítanunk…”. Szentiványi Péter szavaival élve, ha csak az említett királyaink idejétől indulunk ki, akkor is „700 éves nemesítésről” beszélhetünk a nagymarosi gesztenyések kapcsán.

A termés szerepe

Fontos szempont a belső maghéj betüremkedése
Fontos szempont a belső maghéj betüremkedése
A természetben madarak, kisemlősök és nagyvadfajok számára kedves eledel a gesztenye. A vadgazdálkodásban is jelentősége lehet, hiszen a vaddisznók, szarvasok táplálékválasztékát bővítheti, ezáltal a szebb trófea kialakulását is elősegítheti. Az ember életében volt idő és voltak helyek, ahol és amikor a gabonát helyettesítette, kenyérfának is nevezték.

Nem is oly régen a nagyobb városok őszi-téli utcái, terei elképzelhetetlenek voltak a sült gesztenye illata nélkül.

Ma is népszerű, különleges csemege, sokféle elkészítési móddal, elő- és főételként, desszertként, italok alapanyagaként kerülhet az asztalra. A feldolgozott gesztenyetermékek iránti társadalmi igény pillanatnyilag kielégítetlen. Ehhez képest azt a jelenséget tapasztalhatjuk napjainkban is, hogy kiváló gesztenyetermő vidékeinken a még meglévő évszázados gesztenyések esnek áldozatul a beépítés, üdülő- és lakóövezetek, egyéb építési igények oltárán.

Létezik olyan gesztenye, amiről egyszerűen lehántható a héja
Létezik olyan gesztenye, amiről egyszerűen lehántható a héja

Remélhetőleg a még megmaradt gesztenyés erdőfoltjaink változatossága nem fakul meg, hanem éppen ellenkezőleg, az új ültetvények mellett emberi segítséggel a természetközeli gesztenyéseink is helyreállíthatók, és a tájrekonstrukciós folyamatok hatására újra betölthetik eredeti, sokfunkciós szerepüket.

Zeller Zoltán

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kutatási eredmények Dél-Tirolból

A dél-tiroli gyümölcstermesztés, mezőgazdaság és élelmiszeripar előmozdításán dolgozik az 1962 óta működő Laimburg Kutatóközpont. Az intézményben 200 alkalmazott évente 350 témával foglalkozik, amelyek meghatározásában szorosan együttműködnek a termelők képviselőivel. Legújabb kutatási jelentésükből ismertetünk néhány eredményt.

Idén a borzas len kap figyelmet

Az Év Vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos, ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása. A szavazásra jelölt fajok ezúttal a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet.

Kevesebb burgonya, alma

A berlini Nemzetközi Zöld Hét alkalmából a Türingiai Statisztikai Hivatal összesítette a tartomány tavalyi mezőgazdasági teljesítményét.

A cuki gyümölcs jobban fogy

A spanyol SanLucar zöldség-gyümölcs nagykereskedő cég a 101 kiskutyával pörgeti fel az eladásait, egyelőre csak Németországban és Ausztriában. Ráadásul spanyolországi narancsültetvény-látogatást is nyerhetnek a dalmatás csomagolású termékek vevői. Az ötlet nem rossz.

Változott a fogyasztói magatartás

A magyar zöldség-gyümölcs árakat a globális hatások mellett az idényjelleg és az időjárás is erősen befolyásolja. A kereskedelmi láncok törekednek arra, hogy minél több magyar eredetű terméket kínáljanak és kiegyenlített legyen a forgalom, derült ki a körkérdésünkre adott válaszokból.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

Az újrahasznosított műanyag művészete

Szobrot állítottak az újrahasznosított műanyagnak. A szobor mi másból is készülhetett volna, mint újrahasznosított műanyagból. A különleges művészeti alkotással a Desch cég a műanyag újszerű értelmezésére szeretné felhívni a figyelmet.