Back to top

Gyógynövények az ültetvényben

Napjaink széles körben alkalmazott szőlőtermesztési gyakorlataiban jelentős talajbolygatással vagy vegyszerfelhasználással jár a gyomszabályozás, gyomirtás. Ezek sorközti kiváltására már számos takarónövény-magkeverék elérhető, alkalmazásuk elsősorban az ökológiai, biodinamikus vagy AKG előírások szerint működő gazdaságokban terjed. Friss hazai kutatásban a gyógynövények felhasználását vizsgáljuk.

A sorköztakaró növényekkel olyan fajok kerülnek be az ültetvényekbe, melyeket a gazdálkodó választott valamilyen ismert előnyük miatt (pl. nitrogéngyűjtő, a perjeféléknél kisebb mértékű vízkonkurencia) és számos, a szőlőtermesztők számára kívánatos közvetett hatásuk is van. Ilyenek a teljesség igénye nélkül a talajszerkezet javítása nem csak a felszínközeli rétegekben, illetve az úgynevezett rizoszféra-hatás (fokozottabb talajbiológiai aktivitás az élő növényi gyökérzet közelében) és az allelopátia (elnyomóképesség gyökérváladékok kiválasztásával a környezetbe).

A sorközök azonban a soraljakkal összevetve a szőlőültetvények könnyebben művelhető részei, illetve ott kisebb mértékben érvényesülnek a szőlő gyökérzetétét is segítő említett hatások.

Adja magát a kérdés, hogy milyen növényekkel lehet – ha lehet – takarni ezt a zónát, a soraljat (is). Ezt a témát járja körbe fenntarthatósági (mind ökológiai, mind ökonómiai) szempontból a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 program keretében megvalósuló, Gyógynövények a fenntartható és környezetével organikus egységet alkotó szőlőtermesztés szolgálatában című projekt. A 2022 nyarán kezdődött szakmai program során a Szent György-hegyi BioVitis Pince szőlőterületén olyan gyógy- és fűszernövényeket telepítettünk, melyek a szakirodalom és szakértők véleménye alapján megfelelnek a szőlőtermesztők elvárásainak. Nem okoznak jelentős vízkonkurenciát, nem párásítják be a fürtzónát, évelők, és rendelkeznek a növényvédelmet támogató hatásokkal. A választott növények a bors­menta (Mentha piperita), mezei zsurló (Equisetum arvense), szurokfű (Origanum vulgare), cickafark (Achillea millefolium), levendula (Lavandula angustifolia), orosz tárkony (Artemisia dracunculus var. inodora) és a bársonyvirág/büdöske (Tagetes patula) voltak.

A gyakorlati kivitelezés mellett az elméleti hátteret is megismerhették az érdeklődők két szakmai rendezvény alkalmával.

Az első találkozó ősszel, a szüreti időszakban (szeptember 26.) volt a Szent György-hegyen (Kisapáti hegy) az ültetvény melletti rendezvényhelyszínen; ennek során bemutattuk a résztvevőknek a gyógynövényekkel beültetett szőlősorokat, illetve szakmai előadások hangzottak el. Bódis Judit és Pacsai Bálint (MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet) A terület (Tapolcai medence) természetes flórája a szőlőültetvények sajátos körülményeihez adaptálódva; Horváthné Baracsi Éva (MATE Kertészettudományi Intézet) a Gyógy- és fűszernövények termeszthetőségének sajátosságai szőlőültetvényekben; e sorok szerzője, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet munkatársa pedig Együttműködések a szőlőültetvényekben – mire számíthat a szőlőtermesztő, ha nem monokultúrát alakít ki címmel tartott előadást.

A második szakmai eseményre október 15-én Zánkán a Gyógynövényvölgyben került sor, ott a résztvevők megtekinthették az alapítvány gondozásában álló kertet, valamint a sorköz- és soraljtakarási kísérletet.

Takács Ferenc (Gyógynövényvölgy, Zánka) Vadon élő gyógy- és fűszernövények a Balaton régióban; Donkó Ádám (ÖMKI) Fajgazdag sorköztakaró kísérletek hazai borvidékeken címmel; Tóth Ferenc (ÖMKI) pedig Megvédheti-e a szőlőt az állatok okozta károktól a fajgazdag aljnövényzet? címmel tartott előadást.

A vizsgálatok mostani fázisában még korai lenne következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy mely fajok alkalmasak az adott ökológiai térben sor­aljtakaró növénynek, segítve a szőlőtermesztőket a fenntartható gazdálkodásban. Azonban a megfogalmazott cél az, hogy a tapasztalatok alapján idővel megalapozott módon kiválasztott növényt, növényeket lehessen javasolni mind a hobbi-, mind a piaci szőlőter­mesztők számára. További információ a https://barnabaskovacs.hu/gyogynoveny/ oldalon olvasható.

Dr. Kovács Barnabás

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/46 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„A vetőmag köztulajdon”

Az élelmiszertermelés genetikai alapjainak köztulajdonként kezelését tűzte a zászlajára a La Via Campesina nevű globális gazdaszervezet a berlini Zöld Hét idején zajló nagy tüntetésen. Mint fogalmaztak, az élelmiszer-önrendelkezés alapja, hogy ne adjuk át másnak a vetőmagtermelés feletti kontrollt.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

A szőlő gombaölő szeres kezelése Magyarországon

Lassú, de fokozatos csökkenés jellemzi a szőlő növényvédőszer-piacát. A szőlő-növényvédelmi piac elméleti értéke is csökken, de kevésbé, mint a felhasznált termékek hektárszáma.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Már letölthetők a gyümölcsfaiskolai szemlebejelentő nyomtatványok

Felhívják az engedéllyel rendelkező gyümölcs szaporítóanyag-előállítók és -forgalmazók figyelmét, hogy tevékenységüket évente február 28-ig, önállóan kell bejelenteniük.

Furmint Február Nagy Kóstoló a Hagyományok Házában

Csaknem száz termelő több mint kétszáz furmintját ízlelhetik meg a látogatók a 13. Furmint Február Nagy Kóstolón február 2-án Budapesten, a Hagyományok Házában.

Tematikus sétán mutatják be a szegedi füvészkert orchideagyűjteményét

A gyűjtemény kurátora tematikus sétán mutatja be a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Füvészkertjének virágzó trópusi orchideáit szombaton - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Kincsek a kiskertből

„A föld szeretete, a kerti munka öröme, a saját magunk termelte zöldség és gyümölcs elveszett értékek. Gyógyszerre és táplálékkiegészítőkre költünk, ahelyett hogy észrevennénk, mi mindent tehetnénk magunkért. Ezért is költöztünk ki a városból, és ezt próbáljuk továbbadni gyermekünknek mintaként” – Kovács Annamária, a Kertem kincsei termékcsalád megálmodója és készítője foglalta össze ekképp ars poeticáját.