Back to top

Tanulmány is alátámasztja: ha szereti a macskáját, tartsa bent!

A macskák számára a szabadtéri lét számos veszélyt rejt: sokféle betegséget elkaphatnak, elüthetik vagy megölhetik őket, de ők maguk is veszélyt jelentenek a vadonélő állatokra, különösen a kistestű állatokra.

A Marylandi Egyetem kutatói vizsgálták, hogy milyen veszélyek leselkednek a szabadjára engedett macskákra, és hogy ezek jelentősen csökkennek a bent tartott állatok esetében. A tanulmányhoz 60 mozgásra aktiválódó vadkamerát helyeztek el 1500 vizsgálati területen - írja a Phys.org.

A kamerák felvették, hogy mire vadásztak a macskák, és hogy milyen más állattal találkoztak, és igyekeztek kideríteni, hogy miért használnak egyes területeket, míg másokat elkerülnek. A tanulmány november végén jelent meg a Frontiers in Ecology and Evolution című szaklapban.

„Azt találtuk, hogy az átlagos házimacska Washington D.C.-ben 61 százalék valószínűséggel jelent meg olyan helyen, ahol mosómedvék is vannak – melyek Amerikában a veszettség fő közvetítői – 61 százalékos átfedésben vannak a rókákkal is, és 56 százalékos átfedésben az északi oposszumokkal, amik szintén terjeszthetik a veszettséget.”

– mondta Daniel Herrera, az egyetem Környezettudományi és technológiai Karának (Department of Environmental Science and Technology, ENST) doktorandusz hallgatója, aki a tanulmány vezető szerzője. „Azzal, hogy szabadon engedjük a macskáinkat, jelentősen veszélyeztetjük az egészségüket.”

Amellett, hogy veszélyes betegségeknek vannak kitéve, a macskák haza is hozhatják ezeket, ami az emberi egészségre is veszélyt jelenthet (mint a veszettség vagy a toxoplazmózis). Bár Magyarországon nem élnek oposszumok, de az urbanizálódott rókák és nyestek ugyanolyan veszélyesek lehetnek a cicákra. Veszettség ellen ugyan vakcinázzák a rókákat, de még mindig vannak más betegségek is, amiket elkaphatnak és akár a gazdáiknak is átadhatják. De a veszettséget sem zárhatjuk ki teljesen, hiszen pár hete találtak veszett rókát és kutyát is Magyarországon.

A szabadon kóborló bársonytalpú kedvencek emellett olyan (Amerikában) őshonos állatokra is vadásztak, mint a szürkemókus, csíkosmókus, erdei mormota, vattafarkúnyúl, vagy a fehérlábú egér.

Ezeknek a kisemlősöknek az elpusztításával romlik a biodiverzitás, és az ökoszisztéma egészsége.

Magyarországon elsősorban a kistestű énekesmadarakra jelentenek veszélyt a házimacskák, valamint a vadmacskákkal való kereszteződés miatt hosszú távon eltűnhet ez a rejtett életmódú ragadozónk, mely fontos része a magyarországi erdei ökoszisztémáknak.

„Az emberek közül sokan rosszul gondolják azt, hogy a macskák a idegenhonos rágcsálókat, például a patkányokat irtják, valójában ugyanis az őshonos kistestű fajokat részesítik előnyben” – magyarázta Herrera.

„A macskák miatt ugyan nem kerülnek szem elé a patkányok, mivel azok félnek tőlük, de nincs bizonyíték rá, hogy valóban kontroll alatt tartják a kártevők populációját. Azonban az őshonosak populációit bizonyítottan megtizedelik, pedig ezek jelenléte pozitív hatással van Washington D.C. ökoszisztémájára.”

Herrera eredményei azt mutatják, hogy a vadállatok jelenléte a faborítottsággal és az elérhető nyílt vízfelületekkel van összefüggésben. Ezzel szemben a macskák jelenléte csökkent ezeknek a természetes tényezőknek a jelenlétében, míg növekedett az emberi populáció sűrűsödésével. Ez pedig megcáfolja azt az állítást, miszerint a szabadon mozgó macskák a természetes ragadozók szerepébe lépnek az ökoszisztémában azzal, hogy a vadonélő állatokra vadásznak.

„Ezek az élőhelyi összefüggések azt sugallják, hogy a macskák eloszlása az emberi tényezőn múlik, és nem természetes okok irányítják.” – magyarázta Travis Gallo, az ENST adjunktusa és Herrera konzulense. „Mivel az emberek erősen befolyásolják, hol vannak macskák a tájban, az embereken múlik az is, hogy milyen veszélyekkel kell a macskáknak szembenézni, és hogy mekkora kárt tesznek a helyi vadvilágban.”

Herrera arra bátorítja a macskagazdikat, hogy tartsák bent az állataikat, hogy elkerüljék a vadonélő állatokkal való találkozásokat. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az elvadult házimacskák is nagy veszélyt jelentenek a betegségek szempontjából, ráadásul

jelentősen hozzájárulnak az őshonos fajok pusztulásához, és nem szabadna hagyni őket szabadon kóborolni, különösen a vadonélő fajok által jelentős élőhelyeken.

Ezzel is megerősíti a korábbi felszólalásokat, hogy földrajzilag kellene szabályozni, hol lehet macskákat tartani és hol nem.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Egymilliárd euró kellene az érdemi iskolagyümölcs-programra

Az Európai Bizottság által a témában szervezett konferencián fejtette ki Philippe Binard, az európai frissáru-ágazati szövetség, a Freshfel Europe elnöke, hogy szükségszerű az uniós iskolagyümölcs-program felülvizsgálata és javítása, illetve a rászánt összeg növelése.

A krónikus rovarölőszer-hatás károsítja a méhek látását

Egy Rachel Parkinson és munkatársai által most közzétett tudományos cikk eddig nem alkalmazott, új vizsgálati módszerekkel gyarapítja a bizonyítékok sorát, hogy a neonikotinoidok hosszabb távon igenis káros hatással vannak a méhek látásán keresztül viselkedésükre, tájékozódásukra.

Változások a drónpilótaképzések feltételrendszerében és az eljárásrendjében

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) módosította a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására vonatkozó feltételrendszert és eljárásrendet. Az új változat 2023. január 1-jétől lép hatályba.

Nemzeti parki területen, ráadásul tiltott eszközökkel horgásztak

Orvhalászokat értek tetten a rendőrök 147 kilogramm ponttyal a Hortobágyi Nemzeti Park területén - közölte a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán a police.hu oldalon.

Mégis beengedi Mexikó az amerikai GM kukoricát

A mexikói elnök, Andres Manuel Lopez Obrador a héten jelentette be, hogy szeretne megállapodni Washingtonnal. Mindezt azután, hogy az USA jogi lépésekkel fenyegetőzött annak hatására, hogy Mexikó meg akarta tiltani a GM (génmódosított) kukorica importját 2024-re.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Vegán „sajtok”: mi van bennük, ha tej nincs?

A közelmúltban többen is azzal magyarázták a sajtok árának drasztikus megemelkedését, hogy a 2,8 százalékos tejen ársapka van, emiatt ezt veszik többen, így kevesebb alapanyag marad és drágább lesz, amiből sajt készülhetne. Érdemes megkóstolni pár növényi alapú sajthelyettesítő terméket, bár az a rossz hírünk, hogy azok általában semmivel sem olcsóbbak, mint a tejből készült eredeti sajtok…

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.