

Ez idén a Europe Farming Kft. volt, amelynek adatait és szimulált problémáit az AgroVIR agrár-vállalatirányítási rendszerben érhették el a versenyzők.
A döntőbe jutott öt csapatnak olyan ötleteket kellett kidolgoznia, amelyek felkészítik a siófoki céget a gazdasági válságra és ütésállóbbá, fenntarthatóbbá teszik az aktuális – időjárási, piaci és finanszírozási – kihívások között.
A javaslatokat nemcsak szakmailag, hanem pénzügyileg is megfelelően alá kellett támasztaniuk a versenyzőknek, akik munkájuk eredményét tíz-tíz perces prezentációban tárták a zsűri elé.

A hallgatói csapatok nagyon eltérő megoldási utakon indultak el. A második helyezett Növénydermesztők, a MATE diákjai például arra tettek javaslatot, hogy a megtermelt szántóföldi termény egy részét feldolgozott formában, növényolajként, illetve olajpogácsaként értékesítse a cég, míg a szintén MATE-n verbuválódott, harmadik díjas Agrártrium a raktározási kapacitás teljesebb hasznosítására, alternatív trágyázásra és növénykultúrákra, valamint a HR szervezeti struktúra és erőforrásmenedzsment megújítására dolgozott ki projektet.
„Földhözragadt” javaslattal rukkoltak elő a Nyíregyházi Egyetemről érkezett hölgyek, akik azt bizonyították be, hogy nemcsak környezeti, hanem gazdasági szempontból is megéri a zöldtrágyázás fokozása, míg a MATE Georgikon kampuszáról érkezett „Kertitörpék” ötlete arra épült, hogy a térségben működő, kézi munkaerőn alapuló szőlészeteknek nyújtson gépi szolgáltatást a „modell” cég.

A zsűri egyik csapattal sem bánt kesztyűs kézzel, hanem sokat kérdezett és kritizált, minden tekintetben a professzionális módszereket és pontos tényeket, ismereteket követelve, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy mind az öt döntős prezentáció elismerésre méltó és megfontolásra érdemes ötleteket tartalmaz.
Üzemlátogatást, illetve vezetőségi ebédet ajánlott fel a MATE Szőlészeti és Borászati Intézete, a Europe Farming és a Bayer, dr. Juhász Anikó pedig a szakminisztérium talajvilágnapi konferenciájára invitálta meg a talajélettel foglalkozó prezentáció készítőit.
A verseny legjobbjai – legfeljebb húszan - egy éves képzésen vehetnek részt az Agrovirtus Akadémia (Agrovirtus LeadersLab) keretében, amely során elismert agrárközgazdászok és vállalatirányítók vezetik be őket az agrár-kereskedelem rejtelmeibe.