Back to top

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

Bizonyos mennyiségű, leginkább frissen ültetett koros fa kiszáradása nem tekinthető szokatlannak, ez a városi kertészet velejárója - írja a Főkert. Az átültetett fák minden esetben egy bizonyos mértékű sokkot kapnak, és ezt néhány egyed, a kiültetett állomány pár százaléka nem éli túl. Ebben az évben azonban a kiszáradó fák aránya jelentősen, nagyságrendileg 50%-kal megnövekedett, de ami ennél is aggasztóbb, hogy idősebb, akár 25-30 éves fák esetében is előfordul. Ez a folyamat azonban nem kizárólag az idei év szélsőséges csapadékhiányának tudható be, okai ennél összetettebbek.

A Főváros fáinak sorsát szorosan nyomon követőknek feltűnhetett, hogy a város pesti oldalán lényegesen nagyobb számban száradnak ki fák, mint a budai oldalon.

budapest_park_pixa.jpg

Illusztráció
Illusztráció
Ennek oka nem a különböző mikroklímában, és nem is pesti kollégáik lustaságában, hanem a két oldal jelentősen különböző termőtalajában keresendő. A budai oldalon – leszámítva talán a Duna partját és annak közvetlen környezetét – a talaj leginkább agyagos márga, ami jó vízzáró és vízmegtartó képességgel rendelkezik, ezzel ellentétben a pesti oldalon a homok és a sóder a legjellemzőbb, amin viszont a víz szinte akadálytalanul átfolyik. Többek között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt 50 évben a pesti oldalon a talajvíz szintje átlagosan közel 4 méterrel került lejjebb, azaz az itt élő fák gyökereinek ennyivel mélyebbre kell (kéne) „lenyúlniuk” az éltető vízért. Azaz az itt élő fáknak lényegesen kedvezőtlenebb életkörülmények között kell túlélniük.

Szintén a pesti oldal fáinak esélyeit rontja nagyobb arányban a visszaverődő hő, ami elsősorban a belvárosi, útmenti fákat, fasorokat érinti.

Míg a természetes növénytakaró a beérkező hő egy jelentős részét elnyeli, a szilárd burkolat – az aszfalt, a beton, a térkő – felmelegszik, a hőt visszaveri, aminek következtében a levelek fonákoldala is kiszárad, így jelentősen rontva a fa vitalitását, túlélési esélyeit.

Mindemellett a megnövekedett arányú, és az idősebb fákat is érintő kiszáradásokért a fő felelős egyértelműen a szélsőségesen száraz és meleg időjárás miatt kialakult légköri aszály, aminek következtében a levegő páratartalma 10-15%-kal tartósan alacsonyabb az ilyenkor szokásosnál. Ez azért kifejezetten problémás, mert míg a talaj kiszáradását ellensúlyozni lehet öntözéssel (egy bizonyos mértékig, mivel az öntözővíz egy része a felforrósodott talajra érve egyszerűen elpárolog), a páratartalom alapvetően a lehulló csapadék mennyiségétől függ. A fák a levegő szárazsága ellen fokozott párologtatással reagálnak, ennek következtében viszont leveleik nagyon hamar kiszáradnak, anélkül, hogy az ősszel megszokott elszíneződési folyamat végbemenne.

A hiányzó, legalább 100-150 milliméternyi csapadékmennyiséget öntözéssel sajnos csak részben lehet pótolni.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy minél több fának adják meg a lehető legtöbb segítséget, hogy átvészelje ezt a kegyetlen időszakot. A FŐKERT kezelésében lévő 170.000 fasori és parkfának valamivel több, mit egyharmada, körülbelül 60.000 egyed kap rendszeres öntözést, ami meghatározott protokoll szerint, de az időjárási körülményekhez alkalmazkodva történik. A fákat a kiültetésük első három évben havonta háromszor, a március és augusztus közötti vegetációs időszakban négy alkalommal öntözik, alkalmanként egy fa – fajtájától és elhelyezkedésétől függően – 60-100 liter vizet kap. Jelentősen növelik a frissen ültetett egyedek túlélési esélyeit a tavalyi bevezetésük óta egyre intenzívebben használt öntözőzsákok. A fák gyökeréhez a 75 literes zsákokból csepegtetős módszerrel folyamatos vízellátáshoz jutnak, így kiszáradásuk esélye lényegesen lecsökken. Ebben az évben már 200 ilyen zsák segítette a nagy meleg elleni küzdelmet.

Természetesen az ültetést követő harmadik évtől sem maradnak öntözés nélkül a fák, ám a gyakoriság átlagosan havi egy alkalomra csökken, de vannak olyan fajok, amik ekkor már öntözés nélkül is fenntartják saját magukat.

Bár az általuk kezelt természetvédelmi- és erdőterületeken jellemzően nem szoktak öntözni, az idei szárazság miatt az idén és tavaly ültettet, közel 10.000 ezer erdészeti csemete is rendszeres vízutánpótlásban részesül. Érdekes módon a szárazság a természetvédelmi területek esetében is jobban sújtja a főváros pesti oldalát, de ennek oka ezesetben nem a talaj különbözőségében, hanem az egyenetlen csapadékeloszlásban keresendő. Bár az erdészeti csemeték kifejezetten érzékenyen reagálnak a szélsőséges időjárásra, az öntözéssel az állomány jelentős részét sikerül megmenteni, szerencsére mindössze pár százalékos veszteséggel kell számolniuk.

Sok, a fákat rendszeresen öntöző, elkötelezett városi környezetvédőben merülhet fel a kérdés, hogy a fentiek okán van-e egyáltalán annak értelme locsolókannával, vödörrel locsolni a házuk előtt álló, szemmel láthatólag szomjazó fákat.

Nos, bár a hiányzó csapadékmennyiség pótlása fizikailag így szinte lehetetlen, ugyanakkor a fák minden egyes csepp vizet meghálálnak.

Ily módon a problémát felszámolni ugyan nem lehet, de a helyzeten sokat javíthat, és bizony egyes esetekben hosszútávon akár még életmentő is lehet egy-két vödör víz rendszeres kilocsolása a fák tövébe. Biztatnak tehát mindenkit, aki már eddig is időt, energiát nem kímélve „gondozásba vett” egy fát, hogy ne adja fel, és folytassa! És biztatnak mindenkit, aki aggódik a fák egészségéért, hogy ha lakóhelye, munkahelye közelében szomjazó fát lát, akkor lehetőségeihez képest segítse a vízutánpótlását. Mindehhez egy jótanács: a fákat minél később este vagy kora reggel érdemes öntözni, amikor a talaj valamivel hűvösebb. A forró talajra kilocsolt víz jelentős része elpárolog, így nem tud hasznosulni.

Forrás: 
Főkert.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebb görögdinnye lesz Spanyolországban

Míg 2021 januárjában a Filomena vihar és a nyomában érkező fagyok és havazás bénította meg Spanyolországot, addig ezen a télen a szokatlanul enyhe időjárás következményeitől tartanak. Már decemberben is sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, a dél-spanyol régióban 2022-ben volt minden idők legmelegebb decembere.

Hűtő és melegítő hatásúak

Nyáron túl meleg van, télen pedig hideg, mondhatnánk, az időjárás soha nem optimális az ember számára, legalábbis így érezzük. A táplálkozásunk során ezt a kellemetlenséget tudományos alapon is korrigálhatjuk, hiszen egyes növényeknek hűtő, míg másoknak melegítő hatásuk van.

Valós értéket tükrözzön az ár

Steven van Schilfgaarde, a Royal FloraHolland virágtőzsde vezérigazgatója szerint 2022 nehéz és különösen kiszámíthatatlan év volt. A tőzsde kiadványa szerint azonban év végére így is átlépte a forgalom az ötmilliárd eurós határt, ami viszont csaknem 600 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban.

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Bevételek, kiadások Hollandiában

A Wageningen Economic Research éves bevételbecslésének összeállítása alapján 2022-ben Hollandiában minden mezőgazdasági és kertészeti ágazatban növekedtek a költségek. A nagyobb kiadásokat a szántóföldi gazdálkodásban és az üvegházi termesztés bizonyos ágaiban bőven ellensúlyozta az értékesített termékek ára, a dísznövénykertészetben viszont olyan mértékben zuhantak az eladási árak, hogy számottevő az érintettek bevételcsökkenése.

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

A növényfejlődés irányítása, stresszkezelés

A Siófokon tartott Szimbiózis Kertésztalálkozó tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem szekciójának előadásai egyebek mellett a növényfejlődés hatékony irányításával és a növények stresszkezelésével foglalkoztak.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Ültessünk méhlegelőt! Ültessünk méhlegelőt?

Ez az írás az emlékezés szándékával, és nem a siránkozásért íródott.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.