0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Milyen lesz 5 év múlva a vidéki turizmus?

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös Agrárakadémia sorozatának ötödik állomása Gyöngyös volt. A Károly Róbert Campus-on az előadók és a fórum résztvevői vidéki turizmus kérdéseivel, lehetőségeivel foglalkoztak. Bár a fórumon elhangzott, hogy az ágazat sok tekintetben egyhelyben toporog, a témában jártas szakértők szerint öt év múlva már más képet mutat majd.

youtube://v/lqhCUcN_u8c

 

– Személy szerint én bizakodó vagyok, ami egyéni hátteremnek köszönhető, én mindig is optimista személy voltam – mondta el Klausmann-Dinya Anikó, a MATE Károly Róbert Campusának egyetemi tanársegédje.

 

Nagyon-nagyon remélem, hogy most már haladunk előre, aminek egyetlen gátját látom: a személyes akarat és az emberek a mentalitása. Szívből remélem, hogy változik, és hogy az agriturizmus vagy az agrárturizmus olyan fejlődő pályára lép, ami már mintaként szolgálhat más desztinációk számára is.

Dr. Pallás Edith Ilona, a MATE Károly Róbert Campus Fenntartható Turizmus Tanszékének tanszékvezetője úgy véli, hogy öt év múlva sokkal aktívabban keresik majd fel a turisták a vidéki térséget. 

„Itt gondolok nemcsak a falvakra, hanem a kisvárosokra is, hiszen a jelenlegi gazdasági helyzet azt mutatja, hogy nagyobb külföldi üdülésekre nem lesz a turistáknak pénze az elkövetkezendő öt évben, illetőleg csak egy szűk réteg engedheti meg magának.

De látható volt már az elmúlt években is, hogy akár egy őszi vagy tavaszi szünetben, hosszú hétvégén, amikor a gyermekek is szabadok voltak, minden falusi turizmusban jelenlévő szálláshely megtelt magyar turistákkal. Én úgy vélem, hogy ez a tendencia folytatódik, ennek azonban előfeltétele az is, hogy a falusi vendéglátók nagyobb mértékben korszerűsítsenek.

Dr. Benkő Béla, a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Egyesület elnöke is optimista:

„Szerintem egy minőségi javulás felé elmozdul a rendszer. Bízom benne, hogy nagyon sok összefogás lesz sok településen.

Kimondottan a falusi turizmus keretében várhatóan a településvezetők is át fogják érezni ennek turisztikai és gazdaságfejlesztési jelentőségét, és látni fogjuk majd, hogy élő hagyományteremtés zajlik.”

Dr. Pallás Edith azt mondja, a vidéki turizmus ma már más, mint korábban: a falusi turizmus nem feltétlenül azt jelenti, hogy csak nagyon egyszerű körülmények közé vágynak a turisták. Mára egyre inkább a kényelmet, a komfortot keresik. Azokat a lehetőségeket, hogy hogyan érezhetik magukat jól, miközben ismerkednek a falusi, vagy az adott vidék hagyományaival, gasztronómiájával és a kultúrájával is. Tehát több dologra is igény van, amire azonban nem minden falusi vendéglátó van felkészülve.

Dr. Kovács Gyöngyi egyetemi adjunktus szerint

„részben a szolgáltatók gondolkodásmódjában kell keresni a választ: mi az, amin változtatni lehet, amin ők maguk is tudnak változtatni, illetve milyen segítséget tud adni a szakma például ahhoz, hogy a gondolkodásmódjuk, az attitűdjük egy picit lendületet kapjon, megváltozzon, akár a fenntartható működés, akár az együttműködés irányába.”

Demecs Norbert agrármérnök, túravezető, idegenvezető, az I love Mátra Facebook-oldal tulajdonosa, Heves Megye 2022-es Nagykövete szerint nemcsak a kényelmes szálláshelyeket kellene fejleszteni.

– Én nagyon szeretném, ha a természetjárók, az erdőjárók, a hosszabb utazásokat gyalogosan tervezők, mondjuk egy kék túraútvonalú haladók számára is több ilyen jellegű vidéki, faluban vagy erdőszélen található turistaház, kulcsos ház nyitná meg a kapuit. Ahogy én hallom, a logisztikákat kék túrázás során, vagy akár egy hosszabb jelvényszerző túraútvonal teljesítése során – amiből rengeteg van itt a Mátrában is, de az ország többi részén is – , az egyik legnagyobb probléma a logisztika.

Nincs olyan megfelelő szálláshely, amely ezeket a bakancsos turistákat megfelelő körülmények között, az igényeknek megfelelően tudná befogadni.

Nagyon szívesen alszanak akár egy általuk hozott hálózsákban, egy kis felfűtött szobában, ahol reggel egy kávét főzve, a csendre ébredve tudnak majd tovább haladni.Rengeteg túrázó és gyalogosan érkező keresi fel ezeket a kis hegyi vagy elszigetelt falvakat, településeket, ami mutatja, hogy a természetjárásnak eme formája a vidéki turizmus egyik fontos alappillére. Az itt látottak miatt aztán biztos, hogy visszatérnek családdal vagy egyénileg, amihez szükséges egy kiszolgáló infrastruktúra.

Nagyon sokszor visszavető probléma a logisztikának ez a hiányzó eleme. Bízom abban, hogy öt év múlva már beszélhetünk arról, hogy milyen jól működő kulcsos házak vagy bakancsos turistaházak létesültek országszerte.


A tanszékvezető szerint pedig a programszervezés területén is van hová fejlődni. „Nagyon fontos az, hogy a falusi vendéglátók programokkal is készüljenek.

Tehát nem elegendő csak az, hogy kerékpárokat bocsátok rendelkezésre, több ilyen szolgáltatás van már, vagy kerti főzési lehetőséget bocsátok rendelkezésre, hanem föl kell térképezniük, hogy a környéken milyen látnivalók, túraútvonalak vannak,

ezekből lehet ajánlatokat, kis brosúrákat, szórólapokat készíteni a turisták számára, és így vonzóvá tenni ezt a szálláshelyet is. Önmagában véve úgy vélem, hogy a komplexebb falusi turizmus szálláshelyek és vendéglátók fognak elsődlegesen úgymond reflektorfénybe állni a turisták szemszögéből, a többiek pedig véleményem szerint felzárkóznak majd mögéjük.”

Forrás: magyarmezogazdasag.hu