Back to top

Illatos füstölők némi kockázattal

Szeretjük a téli estéket a gyertyák fényében és a füstölőpálcikák illatával élvezni. Másoknak a meditálás kellékei és megint mások a jótékony hatásáért használják rendszeresen. Tudósok vizsgálták, hogy ajánlatos-e gyakran meggyújtani egy-egy füstölőpálcikát vagy füstölőkúpot?

A tömény aromás anyagok, az égési folyamat során szabadulnak fel, amelyre különböző formájú eszközök léteznek: pálcikák, kúpok vagy szemcsék. Gyakran használják meditáció, jóga közben, vagy egyszerűen csak azért, hogy kellemesebbé tegyék az otthoni légkört.

Az amerikaiak körülbelül 40 százaléka és az európaiak körülbelül 30 százaléka havonta 3-4 alkalommal vagy gyakrabban használ füstölőpálcikákat, általában indiai típusú füstölőpálcikákat.

Minden felhasználó, legyen az arab országokban, Indiában, Kínában, Európában vagy az Egyesült Államokban, gyógyhatást tulajdonít nekik. A bennük található hatóanyagokról széles körben úgy tartják, hogy támogatják a légzőrendszert, a keringési rendszert, valamint segítenek a neurózis és a depresszió kezelésében.

Úgy tűnik, hogy a füstölők tartós belélegzése viszont képes allergiát, felső légúti megbetegedéseket, olykor tüdőproblémákat okozni.

A füstölőpálcikák egészségügyi hatásainak témáját az Észak-Karolinai Egyetem kutatói vizsgálták, Prof. Karin B. Yeatts vezetésével. Úgy döntöttek, hogy megvizsgálják ezeket a népszerű illatosítókat.

A vizsgálatokat egy átlagos méretű szobához hasonló térfogatú zárt helyiségekben végezték. Arab  és indiai típusú füstölőt égettek körülbelül három órán keresztül, ami megfelel a füstölőégetés tipikus

időtartamának. A kutatók ezután megmérték a káros anyagok és gázok, például a szén-monoxid, a kén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a formaldehid koncentrációjának szintjét. 
A mérések azt mutatták, hogy az arab típusú füstölők jelentősen károsabbnak bizonyultak. Ennek egyik oka az volt, hogy széndarabokkal gyújtották meg őket, ami növeli a szén-monoxid és a kénvegyületek kibocsátását.

Majd izolált emberi tüdősejteket is elhelyeztek 24 órára abba a helyiségbe, ahol a mintákat elégették, kitéve őket a füstölőfüstnek és a benne lévő illékony vegyületeknek.  Ezeket a mintákat ezután megvizsgálták az esetleges változások szempontjából. A sejtekben gyulladásos reakciót fedeztek fel, ami a gyakorlatban a felső és az alsó légutak gyulladásának kockázatát jelenti. A vizsgált markerek arra a következtetésre vezettek, hogy a tartósan füstölt környezetnek való folyamatos kitettség asztmát, krónikus tüdőbetegséget, szélsőséges esetben pedig legyengült immunrendszer esetén akár tüdőrákot is okozhat.

A füstölőnek kitett tüdősejtek majdnem ugyanolyan hatást mutattak, mint a hosszú ideje passzív dohányos emberek tüdősejtjei.

Éppen ezért tanácsos alaposan kiszellőztetni füstölés után. és figyeljünk arra, hogy jó minőségű, csak természetes anyagokat tartalmazó füstölőket használjunk.
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/interia.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Alzheimer és vércukorszint: éhezés a túlkínálat ellenére

Az orvostudomány jelenleg az inzulinrezisztenciát okolja az Alzheimer betegek megnövekedett számáért. A feldolgozott ételek fogyasztása tetemes mennyiségű cukor-, zsír- és gluténtartalmuk miatt komoly egészségügyi kockázatot jelentenek az emberi test számára.

A kávéfogyasztás nem befolyásolja negatívan a szív egészségét

Négyből három amerikai minden nap iszik legalább egy csésze kávét. Szerencséjükre egy új tanulmány szerint a kávéfogyasztás ugyan idegessé tesz, de nem befolyásolja a szív általános egészségét.

A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban

A kutatók eddig nem találtak emberre veszélyes vírusokat a hazánkban terjedő inváziós szúnyogokban - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel.

Stressz-evést figyeltek meg gyíkoknál

A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy vagyok egy amerikai légibázis mellett élő gyíkfajra milyen hatással vannak az alacsonyan szálló helikopterek és repülőgépek.

A legrosszabb lefekvés előtti ételek, amelyek növelik az inzulinrezisztenciát és lassítják az anyagcserét

Vannak bizonyos ételek, amelyeket nem szabad reggel fogyasztani a fogyás érdekében, de sokan nem veszik figyelembe a vacsora hatását, pedig néhány étel lelassítja az anyagcserét és növeli az inzulinrezisztenciát.

Mi köze az inzulinnak a zsírégetéshez? Inzulin jelenlétében nincs zsírégetés?

Az inzulin optimális esetben akkor van jelen a szervezetben, amikor feltétlenül szükséges. Jól is van ez így, mert egy különlegesen erőteljes hatású vegyületről van szó, ami kis mennyiségben létfontosságú, nagyobb adagban viszont rengeteg gondot okoz (pl.: fokozza a gyulladást és alaposan belekutyul a hormonrendszerbe).

A két legjobb magas fehérjetartalmú élelmiszer a derékbőség csökkentésére

A mindennapi fehérjefogyasztás az egyik legjobb módja annak, hogy elérjük fogyókúrás céljainkat. A fehérje egyike a három fő makrotápanyagnak, amelyre a szervezetnek szüksége van a megfelelő működéshez. Ha pedig fehérjével helyettesítjük a zsírt és a szénhidrátokat, megfékezhetjük az éhségérzetet, megfelelő tápanyagot adhatunk a testünknek, és felpörgethetjük az anyagcserénket a zsírégetés érdekében.

Borjúkorban dől el a tehénkori egészség!

Az Eurofins Vetcontrol legutóbbi online szemináriumán Vass-Bognár Barbara azt elemezte, hogy a borjú- és növendékkori stressz hogyan befolyásolja a tehenek későbbi életteljesítményét.

Méregtelenítés?! - Szükséges, vagy csak marketing fogás?

A testbe nap mint nap bekerülnek nem oda illő anyagok, de számos mérgező anyag keletkezik a helytelenül lezajló emésztés közben is. Szervezetünk többnyire fel van készülve a salakanyagok hatékony eltávolítására. Összehangolt, több szinten zajló munkamegosztásban törekszik fenntartani az egészséges egyensúlyát, és elvégezni a tisztogatást.

A zöldfelületek állapota közegészségügyi kérdés

A nemzetközi szakirodalomban évente 40-50 eredeti közlemény jelenik meg a zöld környezet jelentőségéről. Ezek a kutatások alátámasztják a zöldfelületek kedvező hatását a városokban és a városokon kívül is. Szükség van olyan biodiverz természeti környezetre, ahol az emberek pihenhetnek, kirándulhatnak. A témáról Páldy Annával, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőjével beszélgettünk.