A jó minőségű, új olló pengéjét az első használat előtt nem kell fenni. Hosszabb használat után néhány naponta vagy hetente érdemes kicsit megfenni. Tisztítani gyakrabban célszerű: a pengékre ragadó növényi részek és nedvek nehezítik az olló nyitását, növelik a pengék súrlódását, rosszabb esetben a rugó már nem is képes kinyitni az ollót.
A rendszeres tisztítást nedves ronggyal vagy szivaccsal végezzük, ügyelve arra, hogy a víz ne jusson be a pengék közé, a tengelycsavarhoz. Gyantás szennyeződés esetén orvosi benzint használhatunk. Ha a penge felületén zavaró elszíneződések maradnak, ezeket igen finom vizes csiszolópapírral (autósboltokban és barkácsáruházakban kapható polírpapír) távolíthatjuk el. Minden vizes művelet után töröljük szárazra az olló részeit.
A mellévágó ollók aszimmetrikus pengéjének mindig a külső (domború) oldalát fenjük, míg a rávágó rendszerű (üllős) ollók szimmetrikus pengéjét a konyhakésekhez hasonlóan, mindkét oldalról élezzük. Minden metszőollópenge élszalagban végződik, ez az élszalag általában 2-3 mm széles és a szöge 20-30 fok közötti. A jobb minőségű, keményebbre edzett pengéket hegyesebb szögű élszalaggal látják el, ezek könnyebben is hatolnak bele a fába. A fenés során mindig törekedjünk az élszalag eredeti szögének megtartására! A gyártó tisztában van az általa használt acél minőségével: ha túlzottan levékonyítjuk a pengét, nem fogja tartani az élét, ha pedig a kiváló minőségű pengére bumfordi élet húzunk, a saját munkánkat nehezítjük meg.
A mellévágó ollók pengéinek belső oldalán is van egy alig látható, nagyon keskeny (0,2-0,3 mm) élszalag, ami segít elcsúsztatni a vágópengét a támasztópenge mellett. Ha hiányzik, az olló oldalirányú megfeszítésekor a penge ráfordulhat a támasztópengére és kicsorbulhat. Ezért a penge külső oldalának fenése után mindig állítsuk helyre ezt a belső élszalagot néhány húzással, lapos (5-10 fokos) szögben.
Csak nagyobb sérülés esetén kell szétszednünk az ollót — ilyenkor inkább a pengét mozgassuk a (nagyobb) fenőkövön.
A fenés technikája nem különösebben bonyolult: a benedvesített követ az élszalagra fektetvekellő nyomással mozgatjuk, az iránynak nincs különösebb jelentősége. Arra viszont ügyeljünk, hogy a pengék a kezünkben lefelé mutassanak, nehogy víz jusson közéjük. Nagyobb sérülést ne próbáljuk házilag javítani, ilyenkor (pl. drótvágás) forduljunk a márkát képviselő céghez.
Fenés után a pengéket töröljük szárazra, a vizes fenőkövet hagyjuk kiszáradni.
A fenést érdemes elsajátítani, mert a késesek-köszörűsök a legritkább esetben értenek a metszőollók fenéséhez, gyakran elköszörülik vagy megégetik a pengéiket.
Ilyenkor az olló belső részeit érdemes ronggyal-benzinnel kitakarítani, a zsírzóhornyot feltölteni, vagy nem túl híg szintetikus olajat (varrógépolaj, motorolaj, fűnyírógépolaj) juttatni a tengelycsavarhoz és a pengék belső, érintkező részei közé. Megfelelő kenés híján megnövekszik a súrlódás, fokozódik a kopás, szélsőséges esetben minden vágáskor fájdalmasan nyikorog az olló. Az olajozáshoz háztartási olaj nem használható, mert azok idővel összeállnak/összeragadnak és akadályozzák az olló működését. Tisztítani és olajozni kell időnként a lemezből készült rugót is.
A jó fenőkőA fenéshez fenőkövet használunk. Ebből alapvetően kétféle létezik, vizes és olajos kő. Az égetett kerámia kötőanyagú vizes köveket használhatjuk olajjal (petróleum vagy gázolaj) is, míg a műgyanta kötőanyagú olajos kövek vízzel nem működnek. Ha választhatunk, a kerámia kötőanyagú kövek általában jobbak, mivel vízzel könnyebb dolgozni. Európában általában az itteni FEPA-szabvány szerint jelölik fenőkövek finomságát: minél nagyobb a szám, annál finomabb a fenőkő. Kaszához |
Az ollókhoz egyes cégek adnak kis célszerszámot, de jobban járunk, ha a szereléshez professzionális minőségű csavarhúzókat és kulcsokat használunk. Ahol lehetőség van a csavarok szögletes fejének zárt fejű kulccsal (csillagkulcs) történő megfogására, mindig kulcsot használjunk inkább a csavarhúzó helyett.
A tiszta vágáshoz a penge élességén kívül a tengelycsavart rögzítő anyát is precízen kell beállítani. Ha túl szoros a beállítás, a rugó már pici szennyeződés esetén sem nyitja az ollót; ha pedig túl laza, akkor az olló nem vág tisztán, inkább roncsolja, becsípi a hajtásokat-vesszőket. Addig húzzuk meg az anyát, amíg a rugó még éppen szorulás nélkül kinyitja a nyeleket.
