0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 22.

Címke: kert

Hogyan ismerjük fel a szőlő veszélyes betegségét?

Kongatják a vészharangot a hazai szőlőtermesztés fölött, ugyanis hazai borvidékeink többségén, a huszonkettőből már tizenhéten pusztít a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség.

Itt az idő a fészkelő odúk kihelyezésére a kertekben

Február az utolsó pillanat a fészkelő odúk kihelyezésre! A madarak már ilyenkor elkezdik keresni a potenciális lakhelyeket, sőt, hideg éjszakákon már most is használhatják őket „szállodaként”.

Indítsuk be a magaságyást

A magaságyás földje hamarabb átmelegszik, mint a sík föld, ezért már akkor nekiláthatunk a kertészkedésnek, amikor a kert többi része még csak ébredezik. Itt az ideje beindítani a magaságyásokat!

Metszéskor örülj ennek a „csomónak”

Mi lehet ez a képződmény a gyümölcsfa vesszőn? Metszés közben egyre többen találkoznak a hazánkban is egyre gyakrabban előforduló óriás imádkozó sáska petecsomójával.

Klímaadaptáció a gyümölcsösökben

A Kárpát-medence gyümölcstermesztése kihívások sorozata előtt áll. A kiszámíthatatlan csapadékeloszlás, az enyhe telek utáni drasztikus tavaszi fagyok és a nyári perzselő légköri aszály a klímaváltozás legnagyobb kihívásai a termelők számára.

A szőlősárgaság fitoplazmás betegségei és védekezési lehetőségek

A szőlő aranyszínű sárgasága, vagyis Flavescens dorée (FD) napjaink szőlészeti növényvédelmét meghatározó kórokozó. Rendkívül agresszív terjedésével kilátástalan helyzetbe hozza az európai szőlőtermesztők jelentős részét.

Palántanevelés matematikai alapokon: így nem nyúlik meg a növény

A palántanevelés előnye, hogy már fejlettebb növény kerül ki a kertbe, mintha vetőmagról indítanánk ugyanezt szabadföldön, állandó helyre vetve, és ezért a palántanevelés koraiságot és hosszabb tenyészidőt eredményez.