Back to top

Megfelelő jégvastagság nélkül nádasaink nem képesek megújulni

A Balatont határoló nádasok mértéke mintegy 1200 hektárra tehető, amit minden évben meg kellene újítani, azonban erre évek óta nincs lehetőség: egyfelől nincs rá ember, de a körülmények sem megfelelőek, ugyanis 2017 óta nem volt nádvágásra alkalmas jég a Balatonon. Márpedig a nádaratás alapfeltétele a biztonságos jégfelület.

Jég nélkül csak a partról elérhető nád megújítására lenne lehetőség, ami megközelítőleg 400 hektárnyi területnagyságot jelent, ami a teljes nádfelület egyharmadát teszi ki. De sajnos az utóbbi években a part menti nádaratást sem lehetett megvalósítani, egyszerűen nem volt rá vállalkozó, aki a vízügyi igazgatóság által kiírt meghívásos pályázatra benyújtja a jelentkezését.    

Magyar hidrobiológusok ötévente felmérik a Balaton-parti sávok állapotát, összegzik a nádasok nagyságát, és azokat a stégeket is összeírják, amelyeket éppen a védett nádasok megbontásával hoztak létre. A vizsgálatok szerint nem csökken a nádasok mértéke, sőt, 2008–2020 között megduplázódott a tómedren kívüli nádterület a Balatonnál – azonban a nádasok minősége évről évre romlik.

Magyarország más nagyobb tavainál is hasonló a helyzet, jég híján nincs lehetőség nádaratásra, hogy később megújuljon a nádfelület. A Fertő-tónál nyolc éve nem volt alkalmas jég nádaratásra, és ez a Velencei-tónál sincs másként.  

Ebből is látható, hogy a klímaváltozással járó enyhe tél mindenre, még a nád állapotára is hatással van, és várhatóan a közeljövőben sem lesz biztonságos vastagságú jégtakaró vizeinken, hogy a nádminőség-romlás aratással megakadályozható legyen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mikor ébred a szőlő?

Sokan, sokszor tették fel a címben említett kérdést az elmúlt években az egyre változó, gyakran egészen enyhe téli időjárást tapasztalva. A szőlő ébredése, rügyfakadásának időpontja azért is fontos számunkra, mert az azt követő kedvezőtlen idő hatására az egész évi termésünk elveszhet, fagykárt szenvedhet.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

A 8 legjobb ital a szervezetben lévő gyulladás fékentartására

A szervezetben lévő gyulladás egy természetes folyamat, amely valójában segíthet az egészség megőrzésében. Problémák akkor merülhetnek fel, ha krónikusan magas a gyulladás szintje, ami számos egészségi állapottal jár együtt.

Vége a csapadékos, nagyon enyhe időszaknak

A karácsonytól a hét elejéig tartott csapadékos, de az évszakhoz képest rendkívül enyhe időszak során az országban sokfelé két-háromszor több csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál. A talajok felső egy méteres rétege telítetté vált, az Alföldön nagy területen áll a víz a földeken, ugyanakkor lassan emelkedni kezdett a talajvíz szintje is.

Válaszok az éghajlatváltozásra

A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség decemberi konferenciáján a klímaváltozás kihívásait, a közcélú zöldfelületek kialakításának lehetőségeit és növényalkalmazási kérdéseit részletezték. A rendezvényen kiemelten szóltak az épületek energiahatékonyságát növelő, a csapadékvíz elvezetésében kulcsszerepet játszó zöldtetőkről, zöldhomlokzatokról, a szárazságtűrő fűfajokról, valamint a közterületeken gondot okozó károsítókról.

A madarak védelmét is szolgáló feladatok elvégzését sürgetik a természetvédők

A madarak védelmét szolgáló és természetvédelmi szempontból is érzékeny feladatok elvégzését sürgetik a tél végén a természetvédők, akik kiemelik, hogy az év első három hónapja a legalkalmasabb arra, hogy ezeket a munkákat a lakosság, az önkormányzatok, valamint az illetékes állami szervek elvégezzék.

A klímaváltozás hatékony vízgazdálkodási megoldásokat kíván

A hazai termőterületek harmada az aszály mellett ár- és belvíznek is kitett; a szélsőséges időjáráshoz hatékonyan kell alkalmazkodnia a mezőgazdasági vízgazdálkodásnak. A tavalyi drasztikus aszály után az enyhe tél és a belvizek is gondot okozhatnak, a vízgazdálkodás fejlesztése és a megfelelő földművelési technológiák alkalmazása elkerülhetetlen – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók a Nyugat-Balkánon

Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Montenegróban - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) vasárnap.

Kezdjünk valamit az esővel

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal.

Készülnek az aszályra: megkezdődött a holtágak vízpótlása

Megkezdődött a holtágak vízpótlása a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) működési területén a múlt év végén, felkészülve ezzel az aszályos nyári időszakra - közölte az igazgatóság közleményben a honlapján.