„Az Újvilág felfedezése óta zajlik az idegen fajok betelepedése Európába, s ez a folyamat felgyorsult” - fogalmazta meg tapasztalatait Keszthelyi Sándor. A MATE Kaposvári Campusának egyetemi tanára keszthelyi előadásában az invazív fajok hagyományos definícióját kiegészítve elmondta, azokat is ide sorolja, melyek ugyan nálunk is őshonosak, ám a klímaváltozás következtében gazdasági kárt okoznak.
Az invazív fajok megismerésében a meta-analitikai kutatásokra támaszkodott. Ennek alapján kijelenthető, a négyfoltos fénybogár északról dél felé terjed, a gyapottok bagolylepke slágerfajjá vált, s Szerbia irányából történt behatolás követően teret nyert Magyarországon is.
Szállóvendég a jégcincér, amely a fákat károsítja, akárcsak a fenyőrontó fonálféreg, vagy az amerikai darázscincér.
A világon sok kutatás folyt már és jelenleg is sokakat foglalkoztat a parlagfű elleni biológiai védekezés témaköre. A tudományos eredmények alapján a legígéretesebbnek egy bogár, a parlagfű olajosbogár (
Ophraella communa) tűnik a parlagfű elleni védekezésben. Az allergiai probléma megoldójaként tekintenek sokan a parlagfű olajosbogárra. A bogár könnyen felismerhető, kb. fél centiméter hosszúságú, sárga, sárgásbarna színezetű, melynek szárnyfedőin fekete hosszirányú sávok láthatók.
Főleg parlagfűn található meg, amelyen szabad szemmel is jól megfigyelhető.
Az Észak-Amerikából származó rovart tudatosan telepítették be, valamint spontán terjedt el Távol-Keleten. Magyarországon, az Érdi-fensíkon 2020-ban jegyezték fel. Oligofág rovar, elsődleges tápnövénye a parlagfű, de ennek híján károkat tud okozni a napraforgóban is. Terjedését alapvetően a parlagfű határozza meg, de szerepet játszik az uralkodó szélirány csakúgy, mint a domborzati viszonyok.
Európában mintegy 13,5 millió lakos szenved parlagfű pollen allergiában, kezelésük évente 7,4 milliárd euróba kerül.
Ma a parlagfű ellen bevethető legperspektivikusabb biológiai ágensként tartják számon a parlagfű olajosbogarat. Ugyanakkor elterjesztése széles tápspektruma miatt kétséges.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
