Aktív éven van túl a Da Bibere

Brazsil József elnök-nagymester felidézte a Da Bibere Zalai Borlovagrend történetét, kiemelve: a lovagrend neve egy Keszthely mellett feltárt 2 ezer éves sírban talált ivóedénykéről származik, amelyen a „da bibere”, vagyis „adj innom!” felirat olvasható. Zala megye szőlész-borász társadalmának ötven aktív tagja Bakonyi Károly szőlőnemesítő vezetésével hozta létre a lovagrendet az ezredforduló évében, 2000-ben.

A lovagrend szellemisége és külsőségei kezdettől fogva a zalai hagyományokat tükrözik, amik történelmi emlékekből táplálkoznak. Ennek megfelelően a rend öltözékét és tárgyi kellékeit a helyi népviselet és régészeti leletek felhasználásával tervezték.

– A Da Bibere Zalai Borlovagrend fő céljai a borvidék szőlő- és borkultúrájának ápolása, a zalai borok népszerűsítése, hírnevük öregbítése, a borkultúra terjesztése, szakmai és kulturális rendezvények szervezése, a helyi hagyományok felkutatása és felélesztése, kapcsolatok építése, együttműködés bel- és külföldi civil szervezetekkel – fogalmazott Brazsil József. Megjegyezte: a Covid-járvány őket is érzékenyen érintette, a legtöbb rendezvényük elmaradt, közben azonban dolgoztak. Így született meg a borrend jubileumi kiadványa is, melynek költségeihez tagjaik, külsős vállalkozók, magánszemélyek és önkormányzatok egyaránt hozzájárultak.

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.

– Zala megye szelíden dombos vidékén jellemzően kisbirtokokon termesztik a szőlőt. A megye szőlőiben hungarikumok és világfajták egyaránt megtalálhatók. A zalai szőlősgazdák a megye számos helységében várják a vendégeket, nyaranta borfesztiválok sorát szervezik. A borlovagrend tagjai tevékenyen részt vesznek a közéletben, a szakismeretek terjesztésében és rendezvények szervezésében. Az elmúlt 15 évben több borásztanfolyamot szerveztünk, amelyeken közel 250 fő szerzett borászati ismereteket. Ez előremutató, mára eredményesnek bizonyult folyamatot indított a minőségi borkészítés irányába. Jövőbeni célunk, hogy a Zala vármegyei és a történelmi Zalában termelt borokat népszerűsítsük. A helyzet azért nem mindig könnyű és egyszerű.

A rendszerváltozás utáni időszak vesztes volt, de aztán kirajzolódott, hogy a minőség és az eredetvédelem az elsődleges. Erre Zalában is ráéreztek, ma már remek borokat kóstolunk. A borok minősége ugrásszerűen nőtt, a pincészetek eszközállománya lecserélődött. A kor színvonalának megfelelő borok készülnek, márpedig ez a fogyasztók fő érdeke. Tennivaló azonban még akad bőségesen.

A nagymester szerint a borlovagrendek egyfajta reneszánsz érzést nyújtanak: ragaszkodnak a régihez, a hagyományokhoz, de egyben össze is kapcsolják őket az újdonságokkal, a bor főszereplésével.

– Ahogy a nevünkből kiderül, elsősorban Zala vármegyében tevékenykedünk. A nyugat-balatoni régió szőlő- és borszeretetét erősítjük, a zalai hegyhátak lankáin érő borokat népszerűsítjük. Rendszeresen részt veszünk borfesztiválokon, borversenyeken, a társborrendek ünnepségein, illetve szakmai kirándulásokat szervezünk. Nem zárjuk ki a közösségből azokat, akiknek kevésbé van köze a szőlőhöz vagy a borhoz, elég, ha szeretik és népszerűsítik őket, és ha a jelentkező meghatározó szereplő a saját közösségében – tette hozzá, megjegyezve:

A balatongyöröki közgyűlésen elhangzott: a szervezet 2022-ben is aktív volt, eredményesen ápolták a borkultúrát. Brazsil József hangsúlyozta: a tapasztalatok igazolják, hogy a bevált utat kell követniük.

– A közgyűlésre szokás szerint nem „hivataloskodni”, hanem ünnepelni jöttünk össze. Ünnepeltük az életet, a bort, a barátságot, a szeretetet és az összetartozás élményét. Mozgalmas évet hagytunk magunk mögött, megérdemeltük az ünneplést. Felsorolni is nehéz lenne a sok rendezvényt, melyeket szerveztünk, illetve melyeken részt vettünk 2022-ben. Tartottunk egyebek között Vince-napot, borbarangolást, közreműködtünk borfesztiválok szervezésében, rendezésében, részt vettünk előadásokon, különböző zalai és hazai, valamint külföldi rendezvényeken, s persze kirándulásokon. Úgy gondolom, hogy a lehető legtöbb tartalommal töltöttük meg a rendelkezésre álló időnket. És még egy dolog: szerintem olyan lehetőség és erő van a civil szervezetekben, melyeket csak mozgásba kell hozni az ügy jó érdekében, vagy a jó ügy érdekében.

A tagságot nem adják ingyen: a jelölteknek előbb a szőlészetben és a borászatban használatos eszközöket kell bemutatniuk, majd fel kell ismerniük a rend zászlósborát, a cserszegi fűszerest. A közgyűlésen hét tagjelölt adott számot borászati tudásáról, felkészültségéről. Az elnökség döntése taggá avatta Kaj Istvánt, Pusztaszentlászló polgármesterét, az Újhegyi Borbarátok Egyesületének elnökét, Lui Fuentest főborászt, Szentgyörgyvölgyi Tibort, aki ugyan a gyermekvédelem területén dolgozik, mégis sokat tesz a zalai borkultúráért. Tag lett Molnár László, aki a galamboki szőlőhegyen gazdálkodik, Tóth Attila, nyugalmazott pedagógus is, aki a gyümölcsfái gondozása mellett csemegeszőlővel foglalkozik, Bangó Tamás hotel igazgató, valamint a szlovéniai szakember, Stefan Pavljinek. Mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy megtiszteltetés a Da Bibere Zalai Borlovagrend tagjának lenni.

A Da Bibere Zalai Borlovagrend közgyűlésén jelen volt a Magyar Borrendek Országos Szövetségének főtitkára is. Tutor Jánosné díszoklevelet adott át a nyolcvanöt esztendős Bernáth Tibornak, elismerve példaértékű, a borrendekért végzett munkásságát. A díszoklevél rangját jól jelzi, hogy abból évente csak egyet adományoznak.

A hét új tag avatásával a 2000-ben negyvennyolc fővel alapított Da Bibere Zalai Borlovagrend tagsága elérte a nyolcvan főt.