„Többféle öntözési technológiát kínálunk a vásárlóinknak, azt gondolom beszédes, hogy a '80-as évek végén eladott öntözőgépeink még most is dolgoznak”- mutatott rá Tóth Éva, ha narancssárga öntöződobokat látunk a határban, azok a cég 40-45 éves öntöző dobjai. A Bauer munkatársa kitért arra is, hogy idővel nagyon sokat fejlődött az öntözés technológia, ma már akár precíziós öntözésről is beszélhetünk.
A precíziós gazdálkodásba úgy tudunk az öntözés részéről bekapcsolódni, hogy például komoly meteorológiai állomásokat, talajvédelmi szondákat adunk az öntözőgépeink mellé. Az ezek által szolgáltatott adatokat tudják felhasználni a gazdálkodók a precíziós gazdálkodásba.
Ami újdonságnak számít, hogy a talajnedvesség-mérő szondák és a meteorológiai állomások adatai alapján szaktanácsadási szolgáltatással is tudunk a gazdálkodóknak segíteni”- hívta fel a figyelmet a szakember, ha valaki megvásárol egy viszonylag nagy beruházást igénylő öntözőberendezést, azt minél hatékonyabban szeretné használni. Ezért is kezdtek együttműködni egy céggel, akik az adott növénykultúrához igazodva támogatják a termelőket abban, hogy minél sokoldalúbban és pontosabban tudják a vízkijuttatást megoldani.
Az elmúlt évek időjárása meghozta a beruházási kedvet, soha nem volt még ekkora érdeklődés az öntöző berendezések iránt. Ez köszönhető annak is, hogy öntözési támogatást lehet igénybe venni a célok megvalósításához. Lehet szó száz hektáros táblákról, de akár kisebb területek öntözésére is alkalmas eszközöket kínálnak. A mobil Rainstar öntöződobokat előszeretettel választják a kisgazdák, mert ezek rendkívül rugalmasan használhatók. Egy mobil szivattyúval, vagy egy kardánhajtású szivattyúval gyorsan áttelepíthetők, egy állásból pedig négy-öt hektárt beöntöznek. A működtetésük egyszerű, ezekhez nem kell csak egynyári vízjogi engedélyt kérni.
Ugyanakkor nem csak a vízpótlásra alkalmasak, hanem bizonyos más agronómiai folyamatokban is részt tudnak venni ezek a gépek, így a párásító öntözésnek is nagy jelentősége van például a kukoricánál”- magyarázta Tóth Éva, a beruházást mindig megelőzi egy helyszíni felmérés. Kollégáik bejárják a területet, elbeszélgetnek a termelővel, fölmérik az igényeiket.
„Korábban teherként élték meg az állattartók az összegyűjtött hígtrágyát, ma viszont már kijuttatjuk és hasznosítjuk azt a sok tápanyagot, ami az állattartó telepeken keletkezik. Ennek egyik módja, ha tartálykocsis kijuttatást végzünk. A legfontosabb ilyenkor, hogy a talajba, a felszín alá injektálják a hígtrágyát, hogy minél kevesebb legyen a veszteség. Viszont ahhoz, hogy olyan állapotba kerüljön, hogy tartálykocsival kijuttatható legyen, előtte kezelni kell. Ehhez szükség van strapabíró szivattyúkra, keverőkre, és a fázisbontási technológiát követően szeparátorokra is”- magyarázta a szakember, hogy az új KAP-on belül lesz lehetőség támogatást igénybe venni a kezelésre, és a kijuttatásra is. A nyolcvanas években létesült telepekre ráfér a korszerűsítés. Az előző ilyen támogatási a 2000-es években jelent meg, azóta hosszú idő telt el. A jelenlegi inputanyagárak mellett ezt a tápanyagot nem szabad kárba veszni hagyni.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
