0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A málnatermesztés lehetőségei hazánkban

Magyarországon a bogyósgyümölcsök, köztük a málna nemesítése újra lendületbe jött az utóbbi években. Sajnos a fertődi kutatás fénykora valószínűleg soha nem tér vissza, de ma is komoly munka folyik az intézet falai között. A termesztők megsegítésére irányuló több konzorciumi együttműködés, technológiai kísérlet, új fajták bevezetése jelzi, hogy az ágazat még a mai napig életképes, adottak a lehetőségek egy jól működő technológiai sor felépítéséhez.

A málna kézimunkaigénye tagadhatatlanul nagy, így a munkaerőhiány rányomja a bélyegét a termesztés hatékonyságára. Vannak viszont könnyen megoldható kihívások is. A legfontosabb, hogy helyre tegyük a növénnyel kapcsolatos ismereteinket. Elődeink, növénynemesítők, talajtanosok, növényélettanosok, ökológusok és még tovább sorolhatnám a témában érintett szakemberek, szakterületek sorát,

már évtizedekkel ezelőtt meghatározták a málna termőhelyi igényét, azt azonban hajlamosak figyelmen kívül hagyni a telepítők, nemcsak a málna esetében, hanem más gyümölcsfajoknál is.

Ennek ismeretében, ha azt szeretnénk, hogy jól működjön az adott gyümölcs az adott termőhelyen, érdemes tájékozódni, mielőtt megkezdjük a telepítést.

A gazdaságos termesztés alapfeltétele a domborzat, talaj, éghajlat, vízháztartás ismerete és helyes megválasztása. Lehetőség van hozzáértők bevonásával (MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont munkatársai) szakmailag megalapozott információk begyűjtésére, ugyanis nem egy alkalommal tapasztaltuk, hogy az azok nélkül eltelepített gyümölcsös esetében a hiányosság később kellemetlen pluszköltségekhez vezetett.

A málna inkább hűvös, kiegyenlítettebb klímát igényel, komoly kárt okoznak az egyenetlen vízellátásból eredő gondok, a kéregrepedés, a vesszőszúnyog fertőzése, a tápanyagfelvételi zavarok, a napégés, a gyenge sarjképződés és a fagy. Ha mindezeket megvizsgáljuk, hamar megállapíthatjuk, hogy szinte mindegyik tényező befolyásolható, tehát a leírtak alapján visszajutottunk az alapfelvetéshez, hogy

ott kell málnát termeszteni, ahol megvannak a megfelelő termőhelyi adottságai. Ezek ma Magyarországon főként a nógrádi, a vas-zalai, a somogyi és az észak-magyarországi régiók.

Nevezett körzetekben talán könnyebb a málnatermesztés, viszont más területek is alkalmasak lehetnek rá, ha tüzetesebb vizsgálat alkalmával kiderül, hogy rendelkezésre állnak a növény igényeinek megfelelő feltételek. Ha minimális eltéréseket tapasztalunk a megengedettől, akkor is van lehetőség innovációk bevonására (árnyékolás), de abban az esetben már költségesebb a technológia.

Fajtajelölt Fertődről

A Fertődi maxima többszörös fajhibrid eredetű fajtajelölt. Kollányi Gábor nemesítette a MATE Fertődi Kutatóállomásán.

Vesszőn termő típusú, nyári termését középkorán, június közepétől hozza. Hosszú őszökön a sarjvégeken másodtermést is nevelhet. Gyümölcse különösen tetszetős, középpiros, élénk színű. A többnyire nagyon nagy bogyói átlagosan 5,6 grammosak. Konzisztenciája a nagy mérete és a leves húsa ellenére jó. Harmonikus sav/cukor aránya és határozott málnaaromája kellemesen fogyasztható desszertgyümölccsé teszi. Hosszan pulton tartható, ezért kereskedelmi forgalmazásra is alkalmas.

Vitális növény, hajtásrendszere határozott vegetatív bélyegeket visel. Vesszői erős növekedésűek, vastagok, hosszúak, a felső kétharmadukban gyengén, alatta közepesen tüskézettek. Gyökérsarjakat ritkán növeszt, de tősarjakról jó a felújuló képessége.

Nézzük meg, mely értékek befolyásolják a málna termeszthetőségét. Azt talán mindenki tudja, hogy ha egy növényt nem optimális körülmények közé telepítünk, akkor legyengül, legrosszabb esetben kipusztul. A gyenge növény kitettebb a kórokozóknak és kártevőknek, vagyis egy ilyen állományból már nehéz jó adottságú ültetvényt felépíteni, a hibákat már nehéz orvosolni.

Fontos – ha nem a legfontosabb – a vízigény, ami esetünkben 800-1000 milliméter körüli, ennek hiányában a ter­mesztés lehetetlen. Ismerve hazánk csapadékmennyiségét, a vízpótló öntözés nélkülözhetetlen.

Ha hiba csúszik a rendszerbe, akkor sarjképződési zavarok, majd terméshozam-csökkenés tapasztalható. Ehhez kapcsolódik szorosan a növény morfológiai ismerete, miszerint a málna sekélyen gyökeresedik, és a sekély talajréteg már az első nyári melegekkel kiszárad. Erről feledkezünk meg általában a leggyakrabban, és ez a hiba vezet a növény legyengüléséhez, olykor kipusztulásához. Fontos említeni azonban, hogy a málna nem vízinövény, tehát a talajvíz alakulását sem szabad figyelmen kívül hagyni, kerülni kell a víznyomásos, pangó vizes, mély fekvésű helyeket. Gyökérzetéből adódóan a laza vályogtalajokat részesítsük előnyben úgy, hogy a vízben mért pH soha ne menjen 8 fölé.

Ez annyit jelent, hogy a többi bogyóshoz hasonlóan inkább a savanyú talajok növénye, a málna számára optimális pH 6-7 között van.

A termesztés megsegítésére a MATE GYKK Fertődi Kutatóállomásának munkatársai folyamatosan kapcsolatban állnak a termesztőkkel. Nógrádi és somogyi partnerekkel próbálják javítani a helyzetet, kitartásra sarkallva a még megmaradt termelői réteget, motiválva az esetlegesen kedvet kapó vállalkozókat (akik száma szerencsére növekszik). Szakmai konzultációkkal, fajtanemesítéssel, konzorciumi együttműködésekkel és technológiai modellkísérletekkel, agrárerdészeti rendszerekkel próbálják segíteni az ágazatot.

Dr. Varga Jenő, Kollányi Gábor, Bergendi Nadin
MATE KERTI GYKK Fertődi Kutatóállomás

Forrás: Kertészet és Szőlészet