0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Agrártudományi Doktoranduszok Szimpóziuma

Az agrárképzést folytató hazai felsőoktatási intézmények csaknem 90 PhD-hallgatója mutatta be kutatási eredményeit, a Magyar Agrártudományi Doktoranduszok Szimpóziumán, melyet a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tartottak, február végén.

A konferencia az agrárkutatók együttgondolkodását indíthatja el, amely révén a szakemberek a mezőgazdaság előtt álló kihívásokat komplexitásukban tudják vizsgálni.

A jövő kutatóinak nem elég, ha a tudományos kérdésről egyedül gondolkodnak, a válaszokat csakis közösen fogalmazhatják meg

– mondta Dr. Csernoch László, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese nyitóbeszédében.

A mezőgazdaság jövője szempontjából meghatározó a jelen doktoranduszainak munkája. Ezek a fiatal kutatók tudásukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az agrárvállalkozások hatékonyabban, fenntarthatóbban működjenek, illetve termeljenek. Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Dr. Stündl László, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a szimpózium résztvevőit. 

A szimpózium programjaként kerekasztal beszélgetésen értékelték az agrár doktori képzésben résztvevők helyzetét. Mint elhangzott,

nem csak az egyetemi tudományos utánpótlás részét képezik a doktori képzésben résztvevők. Amerikában például a PhD fokozattal rendelkezők 80 százalékát a vállalatok alkalmazzák, saját kutatási és fejlesztési igények megoldására.

Az elemző, kutató szemlélettel rendelkezők pontos helye a hazai vállalati szektorban még nincs kialakulva. A képzés során konkrétan kutatott tudományterület és téma mellett, az ilyen végzetséggel rendelkezők egy másfajta szemlélettel és problémamegoldó képességgel tudják segíteni az agrárvállalkozásokat.

Összességében elmondható, hogy a legjobban akkor tudnák kamatoztatni a PhD képzés során megszerzett tudást, ha azt az egyetemek és az ipar közösen vinnék tovább.

A helyzetértékelés során elhangzott még, hogy a döntéshozókkal közösen megoldást kell találni a nagyon alacsony ösztöndíjak (havi 140.000 Ft) kérdésére is. Hiszen ha a képzés mellett munkát vállal a hallgató, akkor az a kutatása rovására mehet. Megoldandó még, hogy a 2+2 évig tartó időszakban a hallgatók nem hitelképesek a bankok számára, valamint hogy ezen időszak kiesik a nyugdíj számítása alól. Az is felmerült kihívásként, hogy az állami finanszírozások egységesek minden tudományterületen.

Ez megnehezíti például az agrárkutatásokat, hiszen az alkalmazott laboreszközök és vizsgálatok sokkal költségesebbek más tudományterületek igényeihez képest. Így kijelenthető, hogy ha a témavezető nem rendelkezik plusz (pályázati, vállalati) forrással, akkor nagyon nehéz az érdemi kutató munka. Pedig az új eredményekre, megoldásokra, az egyre gyorsabban változó világunkban nagy szükség van.

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó kiemelten fontosnak tartja az agrárkutatási eredmények közérthető tudományossággal a szélesebb közönség felé történő ismertetése. Ezért a szimpóziumon különdíjat és publikációs lehetőséget ajánlott föl, melyet a szakmai bizottság a következő hallgatóknak és témáiknak ítélt oda:

  • dr. Mag Patrik – PK/PD analízis a sertésegészségügyben
  • Balázs Réka – Pannon méh állományok genetikai összetételének és diverzitásának vizsgálata molekuláris markerekkel
  • Nagy Vivien – Brewers’ spent grain biscuit development – a potential source of fiber?
  • Honfy Veronika – Agrárerdészeti köztes termesztési rendszerek hozamvizsgálatai és a földegyenérték- arány meghatározása
  • Szalai-Vajda Sarolta – A Szentendrei-sziget szántóföldi növényvédőszer felhasználásának vizsgálata
  • Juhász Csaba – Zöldítő növényekben végzett gyomfelvételezés eredményei
  • Ősz Aletta – Különböző élőhelyek megporzó közösségeinek elemzése

Ezen kutatások eddigi eredményeinek részletes ismertetésére a Magyar Mezőgazdaság hetilapunk következő számaiban kerül sor. Majd itt, a magyarmezogazdasag.hu hírportálunkon is összefoglalót közlünk a publikációkból.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu