Február végére, március első napjaira átmenetileg visszatért a késő tél, a napsütéses idő ellenére a nappali maximumhőmérséklet általában 10 °C alatt maradt, éjszakánként pedig fagypont körüli értékeket mérhettünk. Csapadék alig esett, mint általában egész februárban, ezért a talaj 150 cm alatti rétegében nem gyarapodott a vízkészlet.
Az erősödő napsütés és a szeles idő hatására a felső talajréteg megszikkadt, így az aktuális talajmunkák és a tápanyag-utánpótlás jó minőségben elvégezhető.
A február eleji tavaszias időjárás megszüntette a növények kényszernyugalmi állapotát, több fás és lágy szárú növénynél megkezdődött a rügyfakadás. Az azt követő hideg idő ugyan lelassította ezt a folyamatot, de csak átmenetileg, ezért igyekezni kell a folyamatban levő metszési és növényápolási munkákkal.
Eddig nem tapasztalni téli fagykárt, mert még nem olyan mérvű a rügyfakadás, ami kárt tehetne a virágrügyekben.
A metszési munkák mellett előkészíthető a talaj a hidegtűrő zöldségfélék vetéséhez, így a petrezselyem, a tavaszi duggatású fok- és vöröshagyma, a korai borsó, a sóska és a spenót számára. A vetés előtt vegyük figyelembe, ha az előző évben talajlakó kártevők nyomait, rágását észleltük a területen. Ebben az esetben fontos és elengedhetetlen a talajfertőtlenítés a vetéssel-ültetéssel együtt vagy előtte. A felhasználandó talajfertőtlenítőt mindig a vetés mélységébe kell kijuttatni, máskülönben nem fogja kifejteni hatását. A később vetendő növények talaját a talajpárolgás csökkentése érdekében simítsuk el, zárjuk le.
Még kiszórható a növények gyors fejlődéséhez elengedhetetlen tápanyag műtrágya és szerves komposzt formájában.
Érett istállótrágyát tavasszal csak laza homoktalajokon juttassunk ki, másutt kizárólag talajtakarásra használjuk ebben az időszakban.
A tél folyamán összegyűlt tavalyi lombot, leveleket tegyük a komposztálóba, tömörítsük le, és ha szükséges, nedvesítsük át. A komposztálódási folyamat felgyorsítására szórjunk rá mikrobiológiai készítményeket vagy pedig nitrogént, ami nélkülözhetetlen a mikroorganizmusok felszaporodásához. A leggyorsabb hatást a folyékony nitrogénnel érhetjük el.
Fagymentes napokon már ültethetők a facsemeték.
Előtte a gyökerüket egy éjszakára érdemes vízbe áztatni. A sérült gyökereket vágjuk le, a visszametszett gyökérzetet mártsuk gyökereztető porba. Az ültetőgödör legalább kétszer nagyobb legyen a gyökerek kerületénél, hogy a fellazított talajt minél hamarabb átszőhesse a facsemete. A csemete azonban ne kerüljön mélyebbre, mint a faiskolában volt. Ajánlott a gödör aljára érett szerves trágyát vagy komposztot rakni, de azt keverjük el a talajjal, közvetlenül nem érintkezhet a gyökérzettel. A facsemetét kidőlés ellen rögzítsük karóval, de úgy kössük hozzá, hogy később se sérüljön a törzse. A talajlakó kártevők ellen fertőtlenítsük az ültetőgödör talaját, majd alaposan iszapoljuk be a facsemete gyökerét. A kezdeti időszakban a fácskákat rendszeresen kell öntözni, egészen addig, amíg a gyökérzet átszövi az ültetőgödröt.
Részletes növényvédelmi előrejelzést olvashatnak a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.
