Amikor a szombati vacsora mellé egy pohár bort iszunk, valószínűleg nem gondolunk arra, hogy olyan italt fogyasztunk, amely az emberi civilizáció hajnala óta az egyik alapanyag, a Science című tudományos folyóiratban 2023. február 28-án megjelent tanulmány szerint.
- A szőlő valószínűleg az első gyümölcsnövény volt, amelyet az ember háziasított. És úgy gondolom, hogy tudományos együttműködésünk azt mutatja, hogy nagy dolgokra vagyunk képesek, akárcsak az ősi eleink, akik határok nélkül kereskedtek a szőlővel - mondta Wei Chen, a Yunnan Mezőgazdasági Egyetem evolúcióbiológusa, a tanulmány egyik társszerzője.
És bár az első borok a kaukázusi fajtából készültek, végső soron az európai szőlők jelenlegi formája a Közel-Keletről származó szőlővel való keresztezés eredménye.
- Ma már számos szőlőfajta létezik, de bortermelésre csak egyet, a Vitis viniferát használják. Az olyan népszerű fajták, mint a Merlot, a Cabernet Sauvignon és a Pinot Noir ennek a fajnak a fajtái és származékai, és maga a tény, hogy ezek a népszerű nevek léteznek, a tudósok szerint önmagában is jelentős. Azt mutatja, hogy az emberiség annyira törődött a szőlővel, hogy minden fajtának sajátos nevet adott. A búzával vagy az árpával nem teszünk hasonlót – mutatott rá Wei Chen.
Érdekes módon léteznek még ősi genetikával rendelkező vadszőlők is, de ezek általában kisebbek és keserűbbek.
És bár a fent idézett tanulmányok betekintést nyújtanak abba, hogy az őskori emberi civilizációk hogyan fejlesztették ki a mezőgazdaságot, nem adnak végleges választ arra a kérdésre, hogy az ember mikor kezdett el ténylegesen szőlőt erjeszteni, hogy bort készítsen. Az azonban biztos, hogy ez sokkal régebbi gyakorlat, mint azt általában gondolják.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
