Frissítés: Brazília Budapesti Nagykövetsége arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a cikkben említett szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmát (BSE) egy őshonos, 9 éves húsbikában mutatták ki, amelyet születésétől fogva legeltetésen alapuló termelési rendszerben nevelnek Pará államban. Az esetet 2023. február 22-én erősítetta meg a Pernambuco-i Állat- és Növényegészségügyi és Felügyeleti Szövetségi Laboratórium (LFDA/PE) által kiadott immunhisztokémiai (IHC) teszt eredménye.
2023. március 3-án az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) referencialaboratóriuma Albertában, Kanadában, megerősítette, hogy a brazil szarvasmarha-mintában atipikus H-típusú BSE mutatható ki, azaz a betegség spontán formája, azaz az állat nem szennyezett takarmánytól fertőződött meg. Brazíliában soha nem diagnosztizáltak klasszikus BSE-esetet, és a WOAH 2012 óta a BSE szempontjából elhanyagolható kockázatúnak minősíti az országot.
Brazília február 23-án önkéntes alapon függesztette fel Kínába irányuló exportját, kizárólag az országok közötti 2015-ben aláírt kétoldalú egészségügyi megállapodás miatt. Brazília az export nagyon rövid időn belüli újraindulására számít.
A brazil Földművelésügyi Minisztérium februárban bejelentette, hogy Par á államban egy állatban kimutatták a betegséget.
A kezdeti észleléskor nem lehetett tudni, hogy a fertőzött állat klasszikus BSE-t kapott-e, azaz prionnal szennyezett takarmány elfogyasztása révén betegedett meg, vagy az atipikus BSE-t, amelyről azt feltételezik, hogy minden szarvasmarha-populációban spontán előfordul.
Számos marhahús-importőr azonban nem várta meg a vizsgálati eredményeket.
Kína, Brazília fő marhahús-exportországa, azonnal felfüggesztette vásárlásait a dél-amerikai ország egész területéről. Hasonlóan döntött Thaiföld, Irán és Jordánia is.
A brazil marhahús-export tilalma valószínűleg csak rövid távú felfüggesztés, a brazil szarvasmarha-árak azonban elkezdtek gyengülni.
BSE
A betegséget 1986 novemberében írták le először az Egyesült Királyságban. A járványtani nyomozás és az agyvelő vizsgálata alapján arra következtettek, hogy az első eset 1985 áprilisában lehetett.
Nagy-Britanniában a kórkép széles körben elterjedt, de szórványosan megállapították más országokban is világszerte.
Magyarországon a betegség sosem fordult elő, feltehetően azért is, mert állati eredetű fehérje etetése kérődzőkkel sosem volt szokás hazánkban.
A BSE megjelenését olyan hús- és csontlisztek szarvasmarhával való feletetésének tulajdonítják, melyet súrlókórral fertőzött, elhullott juhok, illetve BSE-vel fertőzött, elhullott szarvasmarhák, valamint kérődzőkből származó vágóhídi hulladékok ártalmatlanná tétele során a technológiát megváltoztatva állítottak elő.
A szivacsos agyvelőgyulladást prionok (fertőző prion-proteinek) okozzák. Prionfehérjék a minden sejtmembránban jelen vannak, valószínűleg a sejtek közti kommunikációban vesznek részt, a szervezet pedig képes lebontani azokat. A fertőző prion-proteinek viszont ellenállnak a lebontásnak, a sejtekben felhalmozódnak és az (ideg)sejt pusztulásához vezetnek, kialakítva ezzel a szivacsos agyvelő-elváltozást. A betegséget gyógykezelni nem lehet.
A prionok ellenálló képessége extrém nagy, fertőtlenítőszerekkel nem inaktiválhatók, biztos elpusztításukhoz 2 atm nyomáson, 133 0C-on legalább 20 perces hőkezelés szükséges.
A prionok természetes viszonyok között szájon át fertőznek, a betegség lappangási ideje 3-5 év, fokozatosan súlyosbodó idegrendszeri tünetek jellemzik.
Napjainkban ELISA-alapú gyorsteszteket használnak a fertőzöttség kimutatására. Egyéb kimutatási/megerősítő módszerek közé tartozik az agytörzs kórszövettani vizsgálata. Ezen kívül elektronmikroszkópos vizsgálatokkal is ki lehet mutatni a fertőzöttséget. Élő állatoknál egyelőre nincs olyan módszer, mellyel a fertőzöttséget biztosan meg tudnánk állapítani.
A betegség megállapítása után az érintett állományt haladéktalanul forgalmi korlátozás alá kell vonni, és az állományból a jogszabályokban meghatározott egyedeket le kell ölni, és testét ártalmatlanítani kell.
A kergemerhakórral szembeni védekezés alapja, hogy a kérődzőkkel tilos állati eredetű fehérjét etetni.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
