Egy új kutatás szerint a méhek lineáris tájelemekre támaszkodnak a tájékozódásban. A megfigyelések során a kutatók feljegyezték, a méhek „mentális térképet” készítetnek maguknak a kaptárhoz való visszataláláshoz. A „térkép megalkotásához” olyan környezeti elemekre van szükségük, mint az ereszcsatornák, az utak vagy mezők szélei.
A kísérletben 5 kaptárból gyűjtöttek be méheket, amiket egy, a lakóhelyüktől távoli területen engedtek el viselkedésük megfigyelése érdekében. Voltak méhek, amelyeknek ismerős lehetett a terep (hasonlóan volt berendezve, mint az, ahol az eredeti kaptár volt), más méheknek viszont teljesen újak voltak a terepviszonyok. A megfigyelések során egyértelműen világossá vált a kutatók számára, hogy a méhek a lineáris tereptárgyakat tájékozódási pontként használják. A méhek a terep felderítése közben sokkal több időt töltöttek ezeknek a tárgyaknak a megfigyelésével, mint a táj további részeinek megismerésével. A vizsgálattal a kutatók megállapították, hogy a háziméh, hasonlóan más repülő állatfajokhoz, referenciaként tekint a lineáris tárgyakra a tájékozódás során.