
Az ország évente 185 000 tonna baromfihúst exportál mintegy 350 millió dollár értékben, és bár ez kevésnek tűnik a szomszédos Brazília exportjához (4,85 millió tonna) képest, Argentínát a világ nyolcadik legnagyobb baromfihús-exportőreként tartják számon.
A leálló exportnak tehát nemcsak helyi hatásai vannak.
A vírus megjelenését először február közepén jelentették a dél-amerikai országban, azóta 25 esetet jelentettek. Akkor, a szomszédos országokhoz hasonlóan, csak vadmadarakban mutatták ki a magas patogenitású madárinfluenza-fertőzést, mára azonban a vírus a kereskedelmi csirkefarmokon is megjelent.
Az első eset az észak-patagóniai Rio Negro tartományban volt, egy olyan területen, ahol nincs jelentős baromfitenyésztés. Azóta azonban a vírus északra is eljutott, és Buenos Airesben egy kereskedelmi farmon és egy háztáji állományban jelent meg, valamint Cordoba tartományban két háztáji állományban is.

Latin-Amerikában jelenleg azon dolgoznak, hogy a betegség ne kerüljön be a kereskedelmi célú állattartó telepekre.
Ha azonban a madárinfluenza megjelenik a brazil baromfitelepeken is, az komoly ellátási gondokat okozhat.
Mert míg Argentína kizárása a nemzetközi baromfikereskedelemből jól jöhet a versenytársaknak és nem okoz piaci zavarokat, addig a brazil állományokban megjelenő madárinfluenza miatt az árak esnének az ország belső piacán, viszont a globális ellátási nehézségek miatt a baromfiárak nemzetközi szinten emelkednének.