Back to top

Gazdasági kiáltások az állattenyésztésben

Komoly változások várhatóak az ágazatban a klímaváltozás, az állategészségügyi kihívások, az EU új környezetvédelmi szabályai és az állattartást és az állatifehérje-fogyasztást támadó kampányok hatására. Az ágazat szereplői minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az állattartás nyereséges és jövedelmező maradjon, és hogy ne kényszerüljenek a termelés feladására.

Fotó: Pixabay
A világ vezető élelmiszer-analitikai laboratóriumhálózata, az Eurofins budapesti rendezvényén az Agrárminisztérium és az ágazat szakmai szervezetei részletesen ismertették tavalyi tapasztalataikat és az ágazat kilátásait Gazdasági „kiáltások” címmel.

Magyar István, az Agrárminisztérium agrárpiaci főosztályának vezetője az elérhető támogatásokról beszélt. Mint elmondta,

az állatlétszám alapú támogatások újdonsága, hogy az áprilisban elinduló egységes kérelembenyújtó felület a kérelmezőhöz hozzárendelhető állatok azonosítóját is megjeleníti, mintegy megszemélyesítve a kérelmet, ahogy az az egységes területalapú kérelmeknél évek óta működik.

Ezt az ENAR-adatok naprakész vezetésének jogszabályi kötelezettsége teszi lehetővé. A 2023-tól megszemélyesített állat alapú támogatások a következők: a termeléshez kötött anyajuh-, anyatehén-, tejhasznútehén- és hízottbika-tartás támogatása, a kiskérődzők állatjólléti támogatása és a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjólléti támogatás.

Új jogosultsági feltétel a hízottbika-tartás támogatásában a szakszerű apaállat-használat igazolása, amit az uniós előírásoknak megfelelően vezettek be az idén. Ehhez igazolni kell, hogy az apaállat központi lajstromszámmal rendelkezik. Ez a támogatás csak azok után az állatok után igényelhető, amelyeket 2022. április 1. és 2023 március 31. között vágtak le vagy exportáltak. A szakszerű apahasználat megállapításához kapcsolódó eljárást, az eljárás határidőit a termeléshez kötött támogatásokról szóló, hamarosan megjelenő miniszteri rendelet tartalmazza.

Az átmeneti nemzeti támogatásokat a KAP-reform alapján fokozatosan csökkenteni kell, legfeljebb 2027-ig nyújthatják őket a tagállamok. Jogosultsági kritériumaik, igénybevételük feltételei, a kedvezményezett ágazatok köre (tej-, húsmarha-, juh- és dohányágazat) és a forráselosztás változatlanok maradnak. Újdonság viszont, hogy a 2018-as adatok alapján bázisjogosultsági rendszert alakítottak ki, ami alapján 2024-től 5 százalékos lépcsőben csökken a jogcímekhez kapcsolódó maximális támogatási összeg. Az adott év fajlagos támogatási mértékét az adott boríték kerete és a magyar költségvetés helyzete alapján határozzák meg.

A baromfi-állatjólléti támogatás notifikált intézkedéseit 2023-ban változatlan feltételekkel hirdették meg a 11/2019. (IV. 1.) AM-rendeletben. Eszerint a támogatási időszak a tárgyév április 16-ája, és a következő év április 15-éje. A támogatás a takarmány nemkívánatos anyagoktól való mentességének biztosítására, az állatok kíméletes mozgatására és szállítására, az épületek megfelelő mikroklímájának biztosítása és csökkentett nyersfehérje-tartalmú takarmány használatára igényelhető. Idén a támogatás kerete 10 milliárd forint.

Az étkezési tojást termelő tyúkállományok és tenyészbaromfi-állományok már futó jólléti intézkedéseire – úgymint mechanikai sérülések megelőzése, ivóvíz minőségű víz biztosítása a takarmányozáshoz, gondoskodás alacsony toxintartalmú összetett takarmányról – de minimis támogatást lehetett igényelni, de már nem lehet. A forrás biztosítása érdekében ezek 2023-ban átkerültek a még futó Vidékfejlesztési Programba, később pedig a Stratégiai Terv keretében lesznek elérhetők.

A krízisbiztosítási rendszer szintén kiterjed az állattartó vállalkozásokra, lehetővé téve az állatbetegségekből, a piaci árak csökkenéséből, a piacvesztésből, az árfolyamváltozásből és a termelési költségek növekedéséből adódó jövedelemcsökkenés részleges kompenzálását. Az önkéntes rendszerhez minden évben február 1. és 28. között lehet csatlakozni. Ehhez 3 éves részvételt kell vállalnia a csatlakozóknak. Kifizetésre akkor számíthatnak, ha az előző 3 év átlagjövedelmének 30 százalékánál nagyobb mértékben csökken a jövedelmük. A kompenzáció a jövedelemcsökkenés 69,9 százaléka, vagyis a lehető legtöbb, amit az uniós rendelkezések lehetővé tesznek: 70 százalékosnál kisebbnek kell lennie. A tavalyi jövedelemkiesés kifizetése már megkezdődött, az érintett gazdák átlagosan a befizetett összeg négy-ötszörösét kapják vissza. A rendszerben részt vevők 45 százaléka állattartó.

A hitelköltségek csökkentése érdekében múlt év végén kamatstopot rendelt el a 415/2022 (X. 26.) kormányrendelet, ami csak a kis- vagy középvállalkozásnak minősülő adósokra vonatkozik.

Fotó: KAVOSZ
A KAVOSZ Zrt. két hitelkonstrukcióját tudják igénybe venni az állattartók. Az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel a forgóeszköz-finanszírozást könnyíti meg, igénybe vételének feltételeit a 34/2022. (X. 28.) AM-rendelet rögzítette. A TIR-ben regisztrált, igazolt aszálykárt elszenvedett állattartók legfeljebb 14 százalékpont éves kamattámogatást igényelhetnek, ami jelen számítások szerint 6,77 százalékos kamatot jelenthet nekik.

Maximum 200 millió forintig igényelhető, legfeljebb hároméves futamidőre, a 2023. március 31-ig hatályba lépett új hitelek esetében.

A másik KAVOSZ-konstrukció az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max, amit beruházásfinanszírozásra dolgoztak ki. A kkv-nak minősülő agrárvállalkozások, köztük az állattartók igényelhetik. A 10 éves futamidejű hitel összege maximum 500 millió forint lehet, 10 százalék önerő kell hozzá, és fixen évi 5 százalék a kamata. Felhasználási területe széles körű: tenyészállat-beszerzésre, termőföldvásárlásra, öntözési beruházásra, tulajdonrész-vásárlásra, VP-támogatott beruházás kiegészítő finanszírozására is igénybe vehető.

Fotó: Adobe Stock
Az állatbetegségek elleni küzdelem jegyében az állati tetemek elszállítását és átalakítását támogató 56/2008. (IV. 25.) FVM-rendelet továbbra is hatályban van, idén 4 milliárd forint a keretösszege. A 148/2007. (XII. 8.) FVM-rendelet alapján biztosított, az állatbetegségek megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos támogatásokat idén is 12,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdetik meg. Ebből a baromfiágazat 2,4 milliárddal részesedhet, egyéb állattenyésztési ágazatok pedig 8,1 milliárd forinttal. A vemhes üszők számára igénybe vett állategészségügyi szolgáltatásra, gyógykezelésükre és immunizálására 1,4 milliárd forintot különítettek el.

Az AMR-vizsgálatok nóvumként kerültek be a támogatható intézkedések körébe, 600 millió forintos keretösszeggel. A jogcímrendeletet módosító 159/2022. (XII. 27.) AM-rendelet január elsején lépett hatályba, vagyis az idén elvégzett vizsgálatokra már igényelhető a támogatás.

A kis létszámú állattartó telepeken tartott élelmiszertermelő állatfajok egészségének védelme érdekében igénybe vett szolgáltatásokra szintén igényelhető támogatás. Ilyen például a mintavételezés. Gazdaságonként az első egyed 1500 forintig támogatható, minden további egyed, illetve a környezeti mintavétel 100 forintos összeggel támogatott. Fontos kiemelni, hogy a 128/2009. (X. 6.) FVM-rendelet alapján kötelező a rezisztenciavizsgálat a kritikus fontosságúnak minősülő hatóanyagokkal való kezelés előtt. Ezt eseti mintavétel vagy havi rendszerességű telepi érzékenységi vizsgálat formájában kell elvégezni, amihez szintén igényelhető a támogatás.

A laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokhoz is elérhető támogatás. A bakterológiai vizsgálatra 3500 forintos támogatás jár. A rezisztenciavizsgálat két típusa támogatott baktériumtörzsenként. Korong­diffúzió-vizsgálatra 2000, a minimális gátlókoncentráció-vizsgálatra 10 ezer forint támogatás kapható.

Az elmúlt években a VP keretében lehetett telephelyfejlesztési (kis és nagy ÁTK) támogatást igényelni. Ezek lezárultak, ebből a forrásból már nem lehet támogatást igényelni.

A tapasztalat szerint a leginkább leleményes juhfajta a racka
A tapasztalat szerint a leginkább leleményes juhfajta a racka
Fotó: BNE

A védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzésének eddigi VP-támogatásába új fajok kerültek be.

Támogathatók a fajtarekonstrukció alatt álló kárpáti borzderes és a muraközi egyedek, illetve már tavaly közéjük került a fekete mangalica. A 2015–2020 közötti uniós költségvetési időszakhoz képest átlagosan 50 százalékkal növelte a támogatás intenzitását az agrárkormányzat.

A tavaly meghirdetett állatjólléti támogatások közül a baromfi-állatjólléti 2023. októberében indul újra, a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatvédelmi támogatást pedig már az első félévben tervezi meghirdetni az agrárkormányzat, az április 30-án záruló állatjólléti támogatás folytatásaként. Az új támogatás feltételei lényegében megegyeznek a korábbival. Az agrárkormányzat 20 hónapos, 2024. december 31-ig tartó kötelezettségvállalási időszakkal tervez.

Mint ismeretes, az idei évtől a KAP Stratégiai Terv a támogatási rendszer alapja, ami egybefogja a korábbi vidékfejlesztési és közvetlen támogatásokat, valamint az ágazati agrárintézkedéseket. A támogatási keret több mint 5300 milliárd forint. Ebből az első pillérbe tartozik 2400 milliárd, a hazai forrást is tartalmazó második pillérbe pedig 2900 milliárd forint.

A beruházási támogatásoknál alapesetben 50 százalékos támogatásintenzitással lehet számolni. Ha az igénylő fiatal mezőgazdasági termelő, elérheti a 65 százalékot, ha pedig ráadásul ökogazdálkodást folytat, akkor további 10 százalék többletforráshoz juthat hozzá. Ha egy beruházás környezet- vagy klímavédelmi célt szolgál, akkor a 80 százalékos intenzitást is elérheti a támogatás.

A húshasznú szarvasmarha- és sertéstartás állatjólléti támogatása nemzeti finanszírozású marad, a KAP Stratégiai Tervbe való beillesztésükről még folyik az ágazati egyeztetés.

A termeléshez kötött támogatások KAP Stratégiai Tervbe betervezett összegéről elmondható, hogy a 2022-es kerethez képest az anyatehenek, a hízott bikák és a tejhasznú tehenek esetében sikerült nagyobb támogatási keretet beállítani, egyedül a szálas fehérjetakarmány támogatási kerete csökken.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2023/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges erdők az egészséges emberekért

Az erdőkkel egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára - emelte ki köszöntő beszédében Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Agrárminisztérium Magyar Tudományos Akadémián tartott konferenciáján, melyet az Erdők Világnapja alkalmából rendeztek.

„Vedd a hazait! Védd a hazait!”

Idén tavasszal ismét elindítja a „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampányát a Magyar Termék Nonprofit Kft. Az akció első állomásaként a Naszálytej Zrt. új, a kampány üzenetét hangsúlyozó csomagolással jelenik meg az Auchan Magyarország üzleteinek polcain.

A méhbiológia alapjai 2. - A párzás

A méhek párzása a levegőben, repülés közben történik. A fiatal anya gyakran már a kelését követő napon kirepül kaptárjából. Nem párzási céllal, hanem tájoló repülést végez. Ezt később többször megismétli. Az első néhány repülés 1-3 percig tart, hogy megismerje saját kaptárjának helyét, a későbbiek 5-10 percig, amikor már messzebbre távolodik.

Hogyan óvhatjuk meg a bélrendszer egészségét és ez miért fontos?

A bélrendszer egészségéről az elmúlt évben sok szó esett, és jogosan: az egészséges bélrendszer közrejátszik a jól működő emésztőrendszerben, hozzájárul a tisztább bőrhöz, a jobb agyműködéshez, a jobb alváshoz, az erősebb hajhoz és körömhöz, és alapvetően mindenhez, amitől jól érezzük magunkat.

Díj a legjobb borászatnak, borkereskedőnek, étteremnek, borszakírónak, oktatónak

A Magyar Sommelier Szövetség idén kilencedik alkalommal döntött a Par Excellence díj odaítéléséről, amelyet hat kategóriában lehet elnyerni. A jelöltekről döntést az elnökségi tagok hozzák annak figyelembe vételével is, hogy a maga területén kiválóan teljesítő vállalkozások, illetve szakemberek tevékenysége mennyire járul hozzá a szervezet alapszabályában megfogalmazott általános célkitűzésekhez.

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára

Rendkívüli ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya a kelet-közép-európai, így a magyar piacokat is elárasztó ukrán gabona által okozott problémák megvitatására. Az eseményen döntöttek egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata megvizsgálni, milyen lépések segíthetik a kialakult helyzet kezelését.

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.

Az év halőre 25 éve végzi munkáját

Sipos Károly hivatásos halőr, az év halőre a halak és egyben halőrök napján vette át a kitüntetést. 2017 óta a csillagászati tél és tavasz fordulónapján, március 20-án ünnepeljük a halak napját, két éve pedig ugyanekkor a halőrök napját is.

Falatnyi boldogság a Lánytesóktól

„Varázslatos érzés, amikor az egyik lánygyermekem felkiált, hogy „Apa, nézd, itt van a lekvárunk a polcon!” Ilyenkor mindig meghatódom, és nyugtázom, hogy jó úton járunk.