31. Magyar Innovációs Nagydíj

Fotó: Agrárminisztérium

Az elmúlt években a hazai kutatás-fejlesztési ráfordítások abszolút értékben és GDP-arányosan is dinamikusan nőttek – mondta köszöntőjében Csák János kulturális és innovációs miniszter. Magyarország 2021-ben korábban soha nem látott összeget, 907 milliárd forintot, azaz a bruttó hazai össztermék 1,65 százalékát költötte kutatásfejlesztésre, amely az eddig valaha mért legmagasabb érték. Ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon Európa jelentős innovátor nemzetei közé, nem elegendő csupán ezen ráfordítások növelése. A mi dolgunk, hogy az eredményekre, a hasznosításra helyezzük a hangsúlyt. Hazánk gazdasága akkor lesz versenyképesebb, ha az itthon létrehozott kutatás-fejlesztési eredmények ténylegesen hasznosulnak is – úgy gazdasági, mint társadalmi értelemben.

A zsűri úgy döntött, hogy a 2022. évi Magyar Innovációs Nagydíjban a Mediso Kft. részesült, az ultramagas térerejű PET/MRI termékcsalád kifejlesztéséért.

A zsűri az egyes innovációs díjakat felajánló intézmények képviselőinek véleményét figyelembe véve, odaítélte a további innovációs díjakat is:

Az eseményen Farkas Sándor, miniszterhelyettes Agrár Innovációs Díjat adott át az AgroVIR Kft.-nek, amely vállalkozás 2008-as alapítása óta elkötelezett az agrárium digitalizációja mellett.

Fotó: Agrárminisztérium

• Az Agrárminisztérium támogatásával kiírt 2022. évi Agrár Innovációs Díjban az AgroVIR Kft. részesült az AgroVIR 4 Connect digitális szolgáltatáscsomagért.

Az innovációs alapgondolat, hogy az AgroVIR Global rendszerbe a szántóföldön történt eseményeket, munkaműveleteket, kijuttatásokat, felhasznált gépi és emberi erőforrások adatait ne manuálisan rögzítsék a rendszerbe, hanem az esemény megtörténtekor azok automatikusan érkezzenek. A beérkező adatokat az AgroVIR 4 Connect speciális felületein csak validálni kelljen, ezzel energiát és erőforrást spórolva, valamint ezzel kiküszöbölve az emberi, adminisztrációs hibákat. Az adatérkeztetés az AgroVIR Connect szolgáltatásával tud megvalósulni, ami a gépek saját adatkapcsolatát jelenti, vagyis azt, hogy mindenféle eszköz beépítése nélkül, a gépet nem változtatva a gép adatot szolgáltat. Ezt a kapcsolatot jelenti a Connect szolgáltatása. Jelenleg a fejlesztésekbe bevont és már teljeskörűen adatot szolgáltató szereplők: flotta rendszerek esetén: eflotta, icell, iTineris; munkagép adatgyűjtő rendszerek esetén: Ag Leader, Agrirouter; gépgyártók közül: John Deere, Claas, New Holland, Case, AGCO csoport.

• A Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatásával kiírt 2022. évi Ipari Innovációs Díjban az AGM Beton Zrt. részesült 3 az előregyártott elemekből készített 1000-1500 m -es vasbeton víztoronyért.
• A Gazdaságfejlesztési Minisztérium támogatásával kiírt 2022. évi Informatikai Innovációs Díjban a MÁV-START Zrt. és a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. részesült a START Europa - nemzetközi jegyértékesítési rendszer digitális átalakulásáért.
• Az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2022. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban a Karsai Holding Zrt. részesült a Karsai gyeprács kifejlesztéséért.
• A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2022. évi Innovációs Díjában az AGM Beton Zrt. részesült 3 az előregyártott elemekből készített 1000-1500 m -es vasbeton víztoronyért.
• A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Alapkutatástól a piacig” 2022. évi Innovációs Díjában a TargetEx Kft. részesült a fehérjeexpressziós és fehérjetisztítási platform fejlesztéséért.

A bírálóbizottság a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat keretében kiemelt elismerésben részesítette a Bábolna Tetra Kft.-t (Bábolna), Tojóhibridtenyésztéssel a világ élvonalában projektjét.

A FAOSTAT adatai szerint a világ tyúktojástermelése 2021-ben meghaladta a 86 millió tonnát. A növekvő termelési költségek ugyanakkor folyamatos nyomást helyeznek az étkezési tojást előállítókra, hogy minél gazdaságosabb hibridet fejlesszenek, azaz, a nevelési költségek egyre csökkenő arányt képviseljenek a megtermelt tojás önköltségéből. Erre két lehetőség nyílik: vagy előbbre kell hozni a tyúkok ivarérési idejét, rövidíteni kell a nevelési időt, vagy jelentős mértékben növelni kell az egy tyúkra jutó tojástermelést. Mivel az első tekintetében úgy tűnik, hogy a baromfinemesítés már minden biológiai tartalékot kihasznált, így a hangsúly egyre inkább afelé tolódott, hogy látványosan növelni kell a tojótyúkok perzisztenciáját, azaz a tojástermelési időszak hosszát. Ezt felismerve kezdte meg a társaság az ún. long-life tojóhibridek kinemesítését. A több mint 10 éve megkezdett tenyésztői munkának a létjogosultságát a 2022-es energiaválság, az energiahordozók soha nem látott drágulása, valamint az élet minden területének fokozott környezettudatosságra való felhívása újra igazolta. Az új nemesítésű, nyújtott perzisztenciára képes tojóhibridek nagy tömegben és intenzív termelési környezetben, a korábbiaknál fenntarthatóbb és gazdaságosabb módon képesek az egyik legtökéletesebb alapvető élelmiszer, az étkezési tojás előállítására. A több éves K+F munka eredményei a 2020. évben már jelentkeztek a partnereknél, amit a piacról összegyűjtött vevői termelési eredmények is alátámasztottak.