Back to top

Modellezik az invazív fajok terjedését

Mi a közös a kaukázusi medvetalpban, a japán keserűfűben és a parlagfűben? Mind a három invazív növény, agresszív terjedésük következtében kiszorítanak más fajokat, és komoly gazdasági károkat is okoznak. A Lipcsei Egyetem geográfusai egy szimulációs tanulmányban különböző adatsorokat kapcsoltak össze annak érdekében, hogy előre jelezhessék a kiválasztott invazív növényfajok előfordulásának valószínűségét.

Japán keserűfű
Japán keserűfű
Az eredményeket az International Journal of Applied Earth Observation and Geoinformation című folyóiratban tették közzé, és egy webes alkalmazást is fejlesztenek kifejezetten ezen fajok monitoringjára.

A parlagfüvet (Ambrosia artemisiifolia) körülbelül 150 évvel ezelőtt hurcolták be Észak-Amerikából.

Már kis mennyiségű pollenje is heves allergiás reakciókat válthat ki, és ezáltal mind több ember életét keseríti meg, miközben tömeges előfordulása veszélyezteti a mezőgazdasági termelést is.

Kaukázusi medvetalp
Kaukázusi medvetalp
A Lipcsei Egyetem Földrajzi Intézetének doktorandusza, Fabian Sittaro egyedülálló modellt állított fel az invazív növényfajok elterjedésére vonatkozóan, és egészen 2080-ig előre jelezte, hol várható a megjelenésük. A kutató a doktori disszertációjában összesen 46 invazív növényfajt vizsgált meg, amelyek elterjedésük különböző szakaszaiban vannak. A tanulmányhoz műholdképadatok segítségével Németországot kvadránsokra osztotta, mindegyiknek meghatározták a talajtípusát, a földhasználatát, az éghajlatát, tengerszint feletti magasságát, az épített infrastruktúrát, valamint a meglévő növénytársulásait, és ezekből az adatokból különböző módszerekkel, például gépi tanulással kiszámították, hogy az adott faj képes lesz-e elterjedni a meghatározott régiókban.

A számításokhoz használt elterjedési adatok a németországi növényborítást mutató FlorKart adatbázisból és az európai természetvédelmi területekre vonatkozó Natura2000 adatbázisból származnak.

A jövőbeni éghajlati viszonyok egyértelműen meghatározzák majd, hogy az egyes fajok melyik élőhelyet foglalhatják el, fogalmazott Michael Vohland, a Lipcsei Egyetem geoinformatikával és táv­érzékeléssel foglalkozó földrajzprofesszora és a disszertáció témavezetője. Az invazív növényfajok terjedését potenciálisan lehetővé tevő élőhelyek lényegesen nagyobbak lesznek, mert sokuk száraz és meleg éghajlatú régiókból származik. A tanulmányban felvázolt modell fontos információkat szolgáltat az invazív növényfajok elleni célzott védekezéshez.

Számszerűsítették a károkat

A behurcolt növény- és állatfajok több mint 116 milliárd eurós kárt okoztak Európában az elmúlt hatvan évben. Egy 2021-ben készült nemzetközi felmérés eredményei alapján első ízben számszerűsítették átfogóan és részletesen az invazív fajok által az európai országokban okozott költségeket. A felmérés vezetője, Phillip J. Haubrock a frankfurti Sen­ckenberg Kutatóintézet munkatársa volt, az általa irányított nemzetközi kutatócsoport számításai alapjául pedig az InvaCost adatbázis szolgált. A felmérés arra is kitért, hogy Európában 1960 és 2020 között keletkezett költségek Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Franciaországban és Németországban a legmagasabbak. Németországban például a vizsgált időszakban az invazív fajok által okozott gazdasági károkat 8,21 milliárd euróra becsülték.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/Leipziger Universität/taspo.de
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2023/12 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az alma gombaölő szeres kezelése Magyarországon

A Kynetec Hungary Kft. (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég 1995 óta tevékeny­kedik Magyarországon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunk megosztásával is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik valamelyik kutatásunkban segítségünkre voltak.

Halálos áldozatok és milliós károk

Katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánították az észak-olaszországi Cesenát, valamint Emilia-Romagna és Marche tartományokat a térséget sújtó felhőszakadás, majd a megáradó folyók miatt. Egyes területeken több mint 300 milliméter esett néhány nap alatt, ami 2022 egész évi csapadékmennyiségének felel meg.

Hobbikert: mérgezzek vagy mérgelődjek?

Gyakori dilemma egy hobbikertésznél, hogy mi a rosszabb: eltűrni, hogy az elvetett, elpalántolt zöldségeink felét a férgek, másik felét meg a gombák tegyék tönkre, vagy inkább kezeljük, „mérgezzük” a kertünket?

Cseresznye szakmai napot rendeznek Érden

Intenzív művelésmódokkal, alany-nemes kombinációkkal, középidőben és későn érő cseresznyefajtákkal lehet megismerkedni Érd Elvira-majorban 2023. június 15-én csütörtökön 10 órától, a MATE és a NAK közös szakmai rendezvényén. Ismét várja a cseresznyetermesztés iránt érdeklődőket a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont érdi kutatóállomása, ahol a NAK Kertészeti és Beszállítóipari Osztálya segítségével rendeznek szakmai napot bemutatókkal és szaktanácsadással.

Hatékony vírusmentesítési módszerek

A MATE keszthelyi Georgikon Campusán A szőlőszaporítóanyag-előállítás és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdései címmel szerveztek tanácskozást. Két előadás is a szőlőt fertőző vírusokról szólt, ezeket foglaljuk össze.

Antraknózis: meggy után már dión is?

A meggytermesztők számára jól ismert a Colletotrichum nemzetségbe tartozó gombafajok által okozott betegség, a meggy antraknózisa. Szüret előtt vagy szüret után az érett termésen gyors lefolyású rothadást idéz elő, járványos években súlyos a termésveszteség.

Budapesti kertbarát programok a hétvégére

Június 9-én, pénteken a Budatétényi Rózsakertben barangolhatunk szakértő idegenvezetéssel, egyúttal a gyerekeket (is) várják egy kis kertészkedésre, a becserepezett növények elvihetők. Délután ugyanott zöldtető-építési bemutatót tartanak. Június 10-én, szombaton a Füvészkertben a középkori konyha növényeit „tálalják”, vasárnap pedig két klasszikus füvészkerti sétára is várják a kertbarátokat.

Az év tájépítésze

Takács Edvárd tájépítész szerteágazó szakmai tevékenysége arról szól, hogy helyreállítsa az egységet ember és természet, ember és közösség, végső soron ember és ember között, méltatta Zöldi Anna, az Oktogon újságírója a frissen megválasztott év tájépítészét a díjátadó ünnepségen.

Válság és munkaerőhiány tehet pontot az brit bogyósgyümölcs-termesztés végére

Egy 75 éve bogyós gyümölcsökkel foglalkozó családi gazdaság a növekvő költségek miatt kénytelen leállni a termesztéssel. A brit nottinghamshire megyei Southwell közelében található Starkey's Fruit már nem talál a termesztéshez elengedhetetlen idénymunkásokat.

Növényvédelmi Szakmérnöki képzés indul Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete posztgraduális képzés keretében lehetőséget nyújt agrárszakemberek számára növényvédelmi szakmérnöki szakon. A növényvédelmi szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű, négy félévet felölelő levelező képzés.