Back to top

Megéri-e almát termeszteni?

Magasabb termelési színvonalra, stabilabb hozamokra és megfelelő árakra van szükség ahhoz, hogy nyereséges legyen a hazai almatermesztés, akár étkezési, akár léalmáról van is szó, derült ki a Debreceni Egyetemen rendezett konferencián. Hasonlóan fontos, hogy összefogva kínálják az almát a termelők, hangsúlyozta a gazdaságosságot elemző előadásában Apáti Ferenc egyetemi docens, a FruitVeB elnöke.

Fotó: Horváth Csilla
Az ipari alma gazdaságosságát elemezve Apáti Ferenc bemutatta, mekkora hozamot kell elérni ahhoz, hogy megérje léalmát termeszteni.

Az átvételi ár 2013-2015 között 24-25 forint volt kilogrammonként, akkor az országos termés megközelítette a 700 ezer tonnát.

Az utóbbi években, 2019 és 2021 között pedig 33-35 forintért vették át a léalmát, amihez 470 ezer tonna összes termés tartozott.

Ipari célültetvények költségeit és termelési színvonalát összehasonlítva az alma önköltsége kilogrammonként 33 forint volt a 2013-15-ös időszakban, ha a termés 12,5 tonna hektáronként (ez volt a legalacsonyabb színvonal), illetve 24 forint, ha az átlaghozam 42 tonna. Idő hiányában az előadó nem fejtette ki, hogy még úgy is jóval alacsonyabb az önköltség a magas termelési színvonalú ültetvényekben, hogy a teljes ráfordítás majdnem háromszor annyi, mint az alacsony színvonalú kertekben.

A másik vizsgált időszak, 2019-21 termelési színvonala és költségszintje nagy változást mutatott. Az alacsony termelési színvonallal elért terméshozam fölfelé kerekítve 11 tonna, és a magas termelési színvonalú üzemekben is csak 36 tonnás hozamot értek el. A költségek nagyot nőttek, több mint félmillió, illetve 1,2 millió forintot kellett költeni egy hektár művelésére és a betakarításra. A léalma önköltsége pedig alacsony termelési színvonal mellett 53, profi módszerekkel pedig 38 forint kilogrammonként. Mint láttuk, ebben az időszakban az átvételi ár 34 forint volt, vagyis mindenki veszteségesen működött.

Ha csak az amortizáció és a befektetett és nem elszámolt saját munka a „nyereség”, akkor hosszú távon nem gazdaságos ez a tevékenység, figyelmeztetett Apáti Ferenc. Számításai óta tovább emelkedtek a költségek, tavaly 20-30%-kal került többe a termesztés.

Fotó: Horváth Csilla
A klímaváltozás egyik legsúlyosabb hatása, hogy gyakoribbak a tavaszi fagyok, amit ugyancsak számításba kell venni a gazdaságosság elemzéséhez. Félterméssel számolva ugyanis a léalma önköltsége már 65-95 forint, és az átvételi árak borzasztó veszteséget okoznak.

A hazai iparialma-termesztés legnagyobb gondja, hogy korszerűtlen, öreg ültetvényekben, illetve alacsony költségszinten folyik a termelés. Ezen kell változtatni elsősorban.

Folyamatosan el kell érni a 40-45 tonnás átlagtermést, amihez profi technológia szükséges. Gazdaságos pedig akkor lesz a termelés, ha a léalma átvételi ára eléri a 40-45 forintot, ez alatt még korszerű módszerekkel sem lehet nyereséggel számolni.

Jó példa pedig van itthon is, Balázs Károly gépi betakarítással, öntözött ültetvényben, sok tápanyagot felhasználva és komoly növényvédelemmel képes sokéves átlagban több mint 40 tonna almát termeszteni egy hektáron. Ehhez pedig 25 hektáros ültetvényében három betakarító gépet használ és 4 főt foglalkoztat.

Drágán lehet megtermelni az asztali almát

Egészen más a helyzet az étkezési alma terén, azt csak intenzív technológiával, magas színvonalon lehet megtermelni.

Fotó: Horváth Csilla

Egy hektárra 3000 fát ültetnek, a telepítés költsége öntözéssel, jéghálóval, fagyvédelemmel együtt 20-25 millió forint. A termelési költség is igen magas, 4,5 millió forint hektáronként, amivel 50-60 tonnás hozamokat érnek el.

Így 75-80 forint önköltség jut egy kiló almára. Hosszú távon azonban nagyon nehéz kifacsarni a fákból az 50-60 tonna termést, ezért életszerűbb 40-50 tonnás hozamokkal számolni, fejtegette Apáti Ferenc, így pedig 85-100 forint az önköltség, tárolás és áruvá készítés nélkül.

Az önköltségszámításnál nem mindegy, hogy milyen elemeket veszünk alapul: az amortizációt, a saját munkát és a befektetett tőke kamatigényét is számolni kell, ha azt akarjuk eldönteni, hogy almatermesztésbe fektessük-e a pénzünket. Az előbbi példánál maradva tehát, ha nem számoljuk az amortizációt, akkor 75 forint az önköltség és ha a saját munkát sem, akkor csak 65. A lekötött tőke kamatigényét hozzáadva viszont 120 forint jön ki egy kilogramm étkezési almára.

Fotó: Horváth Csilla

Akkor éri meg tehát a sok ráfordítás, ha 150 forintért lehet eladni az étkezési almát.

Szintet kell lépni az értékesítési árakban, hangsúlyozta Apáti Ferenc, és hosszú távon meg kell lennie az 50 tonnás átlagtermésnek.

A piacot pedig saját magunknak tesszük tönkre, hangsúlyozta Apáti Ferenc. Az a 30 forintnyi különbség, amivel elmaradunk a kívánatos ártól, körülbelül annak az eredménye, hogy sok beszállító ígér egymás alá. Csak Szabolcsban 8-10 termelői szervezet verseng egymással.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.

Minden adott a jó szőlőterméshez

Az időjárási viszontagságok, elsősorban a hűvös miatt lassan fejlődik a szőlő, minden esély és feltétel adott hozzá, hogy idén kiváló borok készüljenek a jó minőségű szőlőből, mondja Kocsis László szőlőnemesítő és szőlőtermesztő, akinek cége, a Göcsej Gyümölcse Bt. Zalaapátiban rendelkezik ültetvénnyel.

Állati eredetű termékek tárolási, szállítási szabálya

Az állattenyésztő kistermelők közül sokan vannak, akik feldolgozott formában a helyi piacokon értékesítik termékeiket. Ennek szabályozására rendelet is született, amelynek célja az élelmiszer-biztonság. A kistermelők számára a jogszabály semmi olyan pluszt nem tartalmaz, amelyet fogyasztói oldalról ne tekinthetnénk alapelvárásnak. A NÉBIH segítségével most összefoglaljuk ezeket a szabályokat.

Felső élelmiszer-árkorlát önkéntes alkalmazásáról tárgyal a brit kormány a szupermarketekkel

Egyes alapvető élelmiszerek felső árkorlátjának önkéntes alkalmazásáról tárgyal a brit kormány a szupermarket-hálózatokkal a több mint négy évtizede nem mért ütemű élelmiszer-drágulás megfékezése végett.

Komoly potenciál van a gyógynövény ágazatban

A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács.

Kizárólag helyi spárgát és szamócát kínál

A németországi Aldi Süd április eleje óta kizárólag német spárgát értékesít, május közepétől pedig csakis német szamócát tart, ezzel is támogatva a helyi gazdákat.

A meztelencsigák rejtett világa

Kevés kutatás irányult a meztelencsigákra, holott a körülbelül harminc magyarországi fajuk közül öt-tíz lehetséges vagy aktuális kártevő. Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében 2018 óta tart a hazai meztelencsiga-fauna szisztematikus feltárása, és ez idő alatt hét, a magyar faunában új vagy bizonytalan adattal rendelkező faj került elő.

Embertelen körülmények a német ültetvényeken

A német ültetvényeken dolgozó idénymunkások olyan körülmények között dolgoznak, amelyek az emberi méltóságot csorbítják, derül ki az Oxfam nemzetközi humanitárius szervezet legfrissebb felméréséből.

A tavasz idén sem maradt el

Az idei ültetési szezonra, az anyák napjára, valamint a ballagásra való fölkészülést megannyi kérdés, bizonytalanság előzte meg, a növényházi kertészek, a díszfaiskolai termelők és a dísznövény-kereskedők sem voltak könnyű helyzetben. Nemcsak az elszabadult infláció, a mindenkit sújtó drágulás, hanem a hűvös, csapadékos tavasz is kiszámíthatatlanná tette, hogy milyen lesz a kereslet, a vásárlási kedv.

Egy egész sor károsítónak kedvez az idő – növényvédelmi előrejelzés 22. hét

Alig van növényfaj, ami ne lenne levéltetves, rajzik az almamoly, fertőz a lisztharmat, mindent lerágnak a csigák, kezdődik a cseresznyelégy szezonja, és még hosszan sorolhatjuk. Egyedül a tűzelhalás nem fertőz még, de az időjárási feltételek ahhoz is egyre kedvezőbbek.