Köszöntőjében Freud Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Széchenyi Istvánt idézte, aki szkepticizmusát fejezte ki korának magyar boraival kapcsolatban. Mint elmondta, a „nagy magyar” akkori kifakadása nem állná meg a helyét, sokat fejlődött a hazai borok minősége. Az MTA borversenyének elnöke hozzátette, a tudomány és a borkultúra ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz, számtalan közös jegyet hordoznak.
Idén 14. alkalommal hirdetett borversenyt a Magyar Tudományos Akadémia. A megmérettetés célja, hogy tekintélyével és tudományos hitelességével az MTA is támogassa a magyar borkultúra fejlődését. A megmérettetés az elmúlt évek alatt magas rangot vívott ki a hazai borászok körében, amit a versenyre érkezett nagyszámú nevezés, valamint a borok minőségének látványos javulása is mutat.
Nyitrainé Sárdy Diána, a MATE campus főigazgatója kiemelte, a tudomány és a kutatások nagyban járulnak hozzá a borok minőségének javulásához. Az MTA borverseny társelnöke felhívta a figyelmet, eddigi nemzetközi kóstolási tapasztalatait tekintve büszkék lehetünk a szakmára, a magyar borászokra.
A középkategória győztes fehérbora – amely egyben a rendezvények bora – a Bujdosó Szőlőbirtok Cirkáló 2022-ese, rozék között a Gál Szőlőbirtok és Pincészet Gál 2022-es Kékfrankosa, míg vörösborok között a villányi Lelovits Tamás Pincészetének Csodabogár 1 2020-as bora lett. Felső kategóriában a legjobb fehérbornak a Péter Pincészet Tokaji Furmint Thurzó dűlő 2021-ese, a vörösök között a legjobbnak Koch Borászat Villányi Franc 2017-es, végül a pezsgőknél a Kreinbacher Birtok Kreinbacher Brut Classic 2018 Magnumja, desszzertboroknál pedig a MAD Wine 2013-as Mad Aszúja bizonyult.
„Hat hektár szőlőn gazdálkodunk, igazi kis birtokról van szó. Erről készítünk éves szinten 25 ezer palack bort, természetesen az évjárat függvényében. Tokaji központú a feldolgozó, illetve van egy vinotékánk, értékesítő pincénk Tokajban, a szőlők pedig Tarcalon találhatók”- kezdte a bemutatkozást Péter Ákos, a tokaji fajtaösszetételtől rendhagyó módon Furmint, Hárslevelű és Sárgamuskotály mellett magukhoz képest viszonylag nagy területen termelnek Kabart, Zétát és Kövérszőlőt. Ezekből is szívesen készítenek önállóan fajta borokat.
Édesapám agrármérnök, szőlőhöz értő és szőlőt szerető ember, aki ’90-es években beházasodott a családba, területeket vásárolt, és belevágott a birtoképítésbe”- magyarázta a szakember, aki azt is elmondta, a területek bővítését elsősorban a piactól teszik függővé. Jelen pillanatban ennek a 25 ezer palacknak kell megtalálni a fogyasztó közönségét. Tapasztalata szerint a magyar piac stagnál, miközben a nemzetközi porondon vannak lehetőségek. A helyi értékesítés mellett a HORECA szektor erős, de boraik itthon borkereskedésekben is megtalálhatók. Külföldön az angol, a német és a lengyel nyelvterületen mutatnak érdeklődést boraik iránt.
A legjobb minőségű, legjobban karbantartott szőlőültetvények az alfája és omegája a termelésnek. Édesapám a szőlőben kel és fekszik, ebben tudunk hozzátenni pluszt a többiekhez képest. A borászati technológiában mindig a legmodernebb, legkifinomultabb dolgokat igyekszem használni. A hordóhasználat sarkalatos, az jelenti az aláírást a boron. A hordóból gyakorlatilag csak magyar tölgyet használunk, maradunk a zempléninél. Hordóparkunk fiatal, általában újak vagy maximum 7-8 éves korig megyünk el. Ez biztos, hogy megkülönböztet minket, mert nagyon sokan vagy nagyon új, vagy inkább régi klasszikus hordókat tartanak, tehát mi inkább a szofisztikáltabb hordóhasználatot követjük”- hangsúlyozta Péter Ákos.
A nyertes igazi „löszbor”, a Thurzó dűlő Hegyaljának az egyik legdélebbi része, nagyon meleg, löszös terület, ám ha agyon „hordózzák”, az megeszi a bort. Számukra a fajtajelleges borok előállítása a cél, és kicsit az újhullámosabb trendeket követve ezek inkább gyümölcsösebbre, alacsonyabb alkoholra, könnyebben fogyaszthatóra vannak hangolva. Ez Hegyalján nem annyira hagyomány. Jó évjáratban készítenek fordítást, máslást is, ami unikum kategóriának számít. Nem nagy palackszámban, de szakmailag érdekesek és izgalmasak. A fő csapásirány a Furmint, a Hárslevelű, a Sárgamuskotály.
A fiatal borász hozzátette, tény, hogy sokan a rozéról ismerik meg, de szeretik kiemelni azokat a borversenyeket is, ahol a fehérboraik szerepelnek jól. A gyümölcsös, könnyed, reduktív fehérborokkal is legalább olyan eredményeket érnek el, mint a rozékkal.
„Legnagyobb felületen Kékfrankossal foglalkozunk, az egyik legkeresettebb borunk, a Kékfrankos Rozé, ezzel foglalkozunk legtöbbet, s talán ebben értük el a nagyobb sikereinket”- mutatott rá Gál Csaba, hogy a fajta a Kárpát-medencében megtalálta a helyét, kiegyensúlyozott, kiemelkedő évjáratban nagy minőséget ad, de egy nehezebb évjáratban is hozza a tőle elvárható szintet, szőlőtermesztési és borászati szempontból egyaránt.
