Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) szerint 60 százalékos esély van arra, hogy július végéig kialakul az El Nino, szeptemberre pedig már 80 százalék – írja a Phys.org.
„Ez világszerte meg fogja változtatni az időjárási és éghajlati mintákat” – mondta Wilfran Moufouma Okia, a WMO regionális éghajlat-előrejelző szolgálatának vezetője Genfben egy sajtótájékoztatón.
Az El Nino egy egy olyan időjárási mintázat, mely néhány évente természetes módon megismétlődik. Ilyenkor világszerte gyakoribbá válnak a hőhullámok, és egyes régiókban aszály, míg máshol heves esőzések alakulnak ki. Legutóbb 2018-19-ben alakult ki a jelenség.
2020 óta azonban a világot egy kivételesen hosszú La Nina sújtotta (ez a jelenség El Nino lehűlést okozó ellentéte), amely az idei év elején véget ért, és átadta helyét a jelenlegi semleges állapotnak.
Ennek ellenére az ENSZ szerint az elmúlt nyolc év az eddig valaha mért legmelegebb volt, hiába érvényesült La Nina hűtő hatása ezen időszaknak csaknem felében.
E nélkül az időjárási jelenség nélkül a globális felmelegedés hatása még rosszabb is lehetett volna.
A La Nina átmeneti fékként hatott a globális hőmérséklet-emelkedésre, mondta a WMO vezetője, Petteri Taalas egy nyilatkozatban. Most azonban a világnak fel kell készülnie az El Nino kialakulására.
Arra is figyelmeztetett, hogy a várhatóan melegedést okozó jelenség érkezése a globális hőmérsékletek újabb tetőzésével jár majd, ami növeli a hőmérsékleti rekordok megdőlésének esélyét.
A legutóbbi nagyon gyengének számított, de az azt megelőző, 2014 és 2016 közötti időszakot minden idők legerősebbjei között tartották számon, ami szörnyű következményekkel járt. A WMO rámutatott, hogy 2016 a feljegyzések szerinti legmelegebb év volt, ami két tényezőnek volt köszönhető: egyrészt egy nagyon erős El Nino hatás érvényesült, másrészt az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok okozta klímaváltozás közösen járultak hozzá a hőmérsékleti rekordok megdőléséhez.
Mivel az El Nino hatása a globális hőmérsékletre általában a kialakulását követő évben érvényesül, a hatás valószínűleg 2024-ben lesz a legerősebb
– közölte a szervezet.
„Az elkövetkező két évben a globális hőmérséklet komoly emelkedésére számítunk” – mondta Okia.
Taalas kiemelte, hogy az El Nino várható érkezésének lehetnek pozitív hatásai is, például enyhítheti az Afrika szarvát sújtó aszályt és más, La Nina-hoz kapcsolódó hatásokat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy szélsőségesebb időjárási és éghajlati események is kialakulhatnak, a károk megelőzéséhez és az emberi életek védelmében ezért hatékony korai előrejelző rendszerekre van szükség.
A WMO szerint nincs két egyforma El Nino jelenség, és hatásai részben az évszaktól is függnek. Éppen ezért a meteorológusok folyamatosan figyelemmel kísérik majd.
Jellemzően az óceán felszíni hőmérsékletének melegedésével jár együtt a Csendes-óceán középső és keleti trópusi részén. A csapadékmennyiség rendszerint Dél-Amerika déli részén, az Egyesült Államok déli részén, Afrika szarván és Közép-Ázsiában növekszik, míg Ausztrália, Indonézia és Dél-Ázsia egyes részein súlyos aszályok fordulhatnak elő.
Az északi félteke nyári időszakában az El Nino meleg vize a Csendes-óceán középső és keleti részén hurrikánokat is gerjeszthet, míg az Atlanti-óceán medencéjében akadályozza ezek kialakulását – közölte a WMO.
