Back to top

Így védekezhetünk a viaszmoly ellen fagyasztással

A méhész egyik feladata a tartalékolt, kiépített lépek minőségének megőrzése, többek között a nagy viaszmoly (Galleria mellonella) elleni védekezéssel. A védekezésnek több módja is kialakult az idők folyamán: kéncsíkok égetése a lépeknek helyet adó zárt szekrényben, kaptárfiókokban, vagy az ózongenerátor használata. De igen praktikus a fagyasztás is, ha van egy nagyobb fagyasztóládánk.

De mennyi ideig kell fagyasztani és hány fokon a lépeket, ahhoz, hogy sikeres eredményt érjünk el?

Erre egy korábbi tanulmány ad választ. A kísérletben a nagy viaszmoly lárvái, a bábjai és a kifejlett viaszmolyok pusztán egyetlen óra alatt elpusztultak, amennyiben folyamatosan -15-20 C foknak tették ki őket. Viszont a viaszmoly petéjének 10-szer ennyi időre, vagyis 10 órára volt szüksége. 

Tehát, ha van egy nagyobb fagyasztóládánk, melyben elkülönítünk annyi helyet, hogy 10 keret beleférjen egy hét alatt 140 lépet tudunk molytalanítani, ha 12 óránként cseréljük ki benne a lépeket  lépeket. Természetesen ha egy egész fagyasztóládát beállítunk a lépek fagyasztására , akkor jóval többet. Az utóbbi megjegyzéssel csak arra szeretnék utalni, hogy ezt a módszert akár nagyobb méhészetekben is alkalmazni lehet. 

Az hogy milyen időközönként kell ezt egy adott lépkészlettel elvégeznünk attól függ, hogy mennyi idő alatt fertőződik vissza. Ez természetesen függ attól, hogy mennyire zárt a helyiség, ahol lépjeinket tartalékoljuk vagy hogy  milyen az időjárás. 

Télen elvileg, ha nem enyhül erőteljesen az időjárás, elég ezt egyszer elvégeznünk. 

Tavasszal és nyáron érdemes úgy eljárnunk, ahogy a kéncsíkok alkalmazásánál is ajánlott: kezeljük két hetente a tartalékolt lépkészletet a már fent leírt módon.  Szerencsére nyáron a mézfiók lépjei bent  vannak a méhcsaládoknál és csak kivételes esetekben van nagyobb mennyiségű kaptáron kívül tárolt lépje a méhésznek. A régi, leselejtezett  lépeket érdemes inkább beolvasztanunk.

A lépek fagyasztása során  ügyeljünk arra, hogy 

  • a fagyasztóláda valóban a jelzett hőmérsékletre hűljön le;
  • a lépeket a behelyezés előtt tartsuk hűvös helyen, hogy a fagyasztóláda minél hamarabb le tudja majd hűteni a szükséges -15-20 C fokra;
  • ne tartsuk hosszú ideig nyitva a ládát, amikor a lépeket belehelyezzük;

A tanulmány itt olvasható:

Zhu, X.J., Zhou, S.J., Xu, X.J., Lan, H.H., Zhou, B.F. 2016. Freezing combs as a method for the greater wax moth (Galleria mellonella) control. Journal of Apicultural Research. 55(4): 351-352. https://doi.org/10.1080/00218839.2016.1231457.

Ajánljuk még:

Szúnyogokban mutatták ki a méhekre veszélyes vírust

Itt a repceméz szezonja- ezért érdemes közvetlenül a méhésztől beszerezni!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.

30 az új 20

Bármily meglepő, de ahogy az embereké, úgy a modern táplálkozástudománynak és az orvoslásnak köszönhetően a lovak várható életkora is hosszabb lehet, mint elődeiknek volt több mint húsz évvel ezelőtt. Képessé válhatnak akár harmincévesen is aktív életet élni. Igaz, ehhez szükség van néhány alapvető feltétel teljesítésére.

A fehérhasú tobzoskák kromoszómaszáma a második legmagasabb az emlősök között

Sok mindent nem tudnak a tudósok a tobzoskáról – arról a különös, pikkelyes emlősről, amely úgy néz ki, mint egy földi mormota és egy labda keresztezése.

Szúnyogokban mutatták ki a méhekre veszélyes vírust

A Black-Queen-Cell-Virus (BQCV) egy a mézelő méhre (Apis mellifera) veszélyes vírus, mely a méhanya lárváját támadja meg. A vírusról alig tudunk valamit, viszont legújabban szúnyogokban mutatták ki.

Oltják a keselyűket madárinfluenza ellen

Az Egyesült Államokban sürgősségi vakcinázásra bólintott rá az állategészségügyi hatóság a kondorkeselyűk körében. Mielőtt azonban a veszélyeztetett faj egyedei megkapnák az életmentő oltást, kísérleti biztonsági vizsgálatot végeznek egy nem veszélyeztetett keselyűpopuláción.

Rendkívüli állapot a madárinfluenza miatt

Brazíliában három vadon élő madárban mutatták ki a nagy patogenitású H5N1 madárinfluenzát május közepén, és azonnal 180 napra szükségállapotot hirdettek az országban, hogy megakadályozzák az átterjedését a baromfitelepekre.

Talajvizsgálat másképpen

A talaj termőképessége annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságain alapszik, és közrejátszik benne a szennyezőanyagok jelenléte is. A fizikai jellemzők határozzák meg a talaj szerkezetét, porózusságát, vízmegtartó képességét, ami a talajélet szempontjából is fontos.