Példátlan módon termesztenek csipkebogyót hazánkban

A csipkebogyó a vadrózsa (Rosa cannina) gyógyhatású áltermése, amelynek kialakításában a termőn kívül más virágrészek is részt vesznek. A növény szárainak végén, általában az ősz elején vagy közepén, a virágzást követően, a rózsaszirmok lehullása után alakul ki. Ez a rózsa egyik kevésbé ismert része, a növény gyümölcse.

Népies megnevezései között megtalálható a csipke, csitkenye, hecsedli és hecserli, valamint a bicske is. A különleges termés ehető, ráadásul nemcsak az emberek, de a madarak és a különféle állatok is rendszerint szeretik.

Kitűnő C-vitamin-forrás

A növény esetében egyaránt ehető a rózsaszirom, valamint a csipkebogyó is. Az almával azonos növénytani családba tartoznak a rózsák, termésük is nagyban hasonló, még ha első látszatra ezt nem is feltételeznénk. A csipkebogyó igazi vitaminbomba, a hagyományos és a népi orvoslásban is jelentős múlttal rendelkezik, hiszen A-, B1- és B2-, valamint K-vitaminban is gazdag. Mindezek mellett azonban elsősorban magas C-vitamin tartalmáról ismert, mely erősíti az oxidációs folyamatok szabályozását, szilárdítja a kötőszövetet, támogatja a vérerek falát, illetve fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a betegségekkel és a fertőzésekkel szemben.

Kevesen termesztik, ökológiai gazdálkodásban pedig annál is ritkább

A feldolgozásra kerülő csipkebogyó hagyományosan a gyűjtésből származik, kevesen foglalkoznak kifejezetten ennek termesztésével.

„Vállalkozásunkat több mint 10 éves múlttal rendelkezik. Csipkebogyót termesztünk, az ipar különböző szereplői számára, ráadásul bio formában” – mondta dr. Rybaltovszki Péter, a Herbafarm Kft. ügyvezetője.

Egyszerű megfogalmazásban az agrár és élelmiszertermelő tevékenységek leginkább környezetbarát változatára szokták a bio-, organikus vagy más néven ökológiai gazdálkodás kifejezéseket használni. Segítségével értékesebb beltartalmú csipkebogyót, valamint abból készült élelmiszereket állíthatnak elő.

„Anékül, hogy jelentősen megterhelnénk a talajt és a vizeket, valamint mindent összevetve a természeti környezetet, a bio gazdálkodásnak köszönhetően fenntarthatóbb módon vagyunk képesek ellátni a piaci szükségleteket hosszú távon” – tette hozzá dr. Rybaltovszki Péter.

Kihívások a csipkebogyó termesztése során

Az előző évi aszály az agrárium szereplőit ritka kihívások elé állította. Azok, akik organikus módon termesztettek, azok számára pedig még kevesebb eszköz állt rendelkezésre a károk enyhítésére.

A különleges vállalkozásnak a helyzetre különleges megoldást javasoltunk. Egy olyan terméket, melynek használatával az organikus termesztés továbbra is fenntartható” – mondta dr. Gerda Anikó növényorvos, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója, aki hozzátette, hogy ennek megfelelően nem nitrogéntartalmú vegyszerek, hanem növénykondicionálók használatáról beszélhetünk.

Ahogy az embereknek, úgy a növényeknek is jól jön időnként, ha a stressztűrőképességükhöz valamilyen formában hozzá tudunk járulni. Igaz, hogy esetükben a stresszhelyzetek más szituációkból állnak. Ilyen lehet a jégeső, a túl sok csapadék, vagy éppen az aszályos időszak is.

„A növényeknek sajnos ezekben a stresszhatásokban nem egyszer van részük. A tavalyi aszályt például a szaktanácsadásnak köszönhetően egy természetes norvég alga kivonatot tartalmazó oldattal sikerült jól átvészelnünk” – emelte ki a Herbafarm Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy idén már nem lesz kérdés, hogyan védekezzenek.

Ráadásul jelentősen növelhetik a gyökérrendszerek fejlődését, serkentik a sejtosztódást és a sejtmegnyúlást, valamint felkészítik a növényeket a téli időszak átvészelésére is.