Back to top

Több hasznosítás, kevesebb lerakás: elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer

Július 1-től működésbe lép a hulladéktörvény módosítása alapján felállított új hulladékkezelési rendszer. Az állami feladatot elnyerő MOL vállalta, hogy 2040-ig a hazai települési hulladék jelenlegi 32 százalékos újrahasznosítási aránya eléri a 65 százalékot, a hulladéklerakókba kerülő hulladék arányát pedig 10 százalékra csökkentik a jelenlegi 50-ről.

A fedezetet a lakosságtól beszedett közszolgáltatási díj, a gyártók által megfizetett EPR-díj, valamint a hasznosításra értékesíthető hulladékért elért bevétel biztosítja
A fedezetet a lakosságtól beszedett közszolgáltatási díj, a gyártók által megfizetett EPR-díj, valamint a hasznosításra értékesíthető hulladékért elért bevétel biztosítja
Fotó: pixabay
Az új jogszabályt 2021. február 25-én hirdették ki, 2021 márciusától hatályos, de azóta is folyamatos változásokat léptet életbe. A korábbi hulladéktörvény módosítását elsősorban a körforgásos gazdaság európai uniós elvének és követelményeinek való megfelelés tette szükségessé. Az új rendszerrel minden eddiginél kiterjedtebb állami szerepvállalás és szigorúbb szankciórendszer lép életbe a hulladékgazdálkodás területén.

35 évig a MOL koncessziója lesz a hulladékkezelés

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény július 1-étől hatályos módosítása szerint a következő 35 évben a MOL Nyrt. feladata lesz a települési hulladék gyűjtése és átadása, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység, a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) kezelése, valamint a visszaváltási kötelezettség alá tartozó termékek hulladékainak gyűjtése és átadása. A visszaváltási kötelezettség 2024. január 1-től veszi kezdetét.

A felsorolt termékek elkülönített gyűjtése, válogatása, kezelésre átadásra alvállalkozói rendszerben történik majd,

és ebbe a rendszerbe kerülnek a gazdálkodó szervezetek elkülönítetten gyűjtött, háztartásihoz hasonló (kommunális) hulladékai is. 2023. július 1-től az ilyen hulladékokat csak az intézményi alvállalkozónak lehet átadni.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe  a háztartásokban képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék tartozik, beleértve a lomot is.

A közszolgáltatók a koncessziós társaság, vagyis a MOL alvállalkozóivá válnak, ha jelentkeznek a regisztrációs felhívásra, kiterjesztik gyűjtőkörzetüket és vállalják a kapott szerződés szerinti teljesítést.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe a törvény definíciója szerint a háztartásokban képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék tartozik, beleértve a lomot is
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe a törvény definíciója szerint a háztartásokban képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék tartozik, beleértve a lomot is
Fotó: pixabay

A koncessziós társaság megfizeti a közszolgáltató, illetve az intézményi alvállalkozó költségeit, valamint az így tulajdonába került hulladék kezelési költségeit a hasznosítónak vagy az ártalmatlanítónak.

A fedezetet a lakosságtól beszedett közszolgáltatási díj, a gyártók által megfizetett EPR-díj, valamint a hasznosításra értékesíthető hulladékért elért bevétel biztosítja.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján, minden évre rendeletben állapítja meg a miniszter a megelőző évben, november 30-ig.

A MEKH a gazdálkodó szervezetek intézményi alrendszerrel összefüggő díjára eseti és rendszeres bontásban a hulladék térfogata alapján Ft/l-ben kifejezve és a hulladék tömege alapján Ft/kg-ban kifejezve tesz javaslatot.

A kiterjesztett gyártói felelősségről szóló kormányrendelet márciusban jelent meg. Teljes egészében átrajzolja a hazai hulladékgazdálkodás rendszerét és új, szerteágazó feladatokat ró a piaci szereplőkre.

Mi a MOHU?

Hulladékgazdálkodás területén sokat halljuk majd a MOHU nevét, amely a hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cég (MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.).

A MOL jelenleg is évi 100-120 ezer tonna saját hulladék gondoskodik, az újonnan létrehozott MOHU azonban évente mintegy 5 millió tonna lakossági és intézményi, vállalati, vegyes és elkülönített hulladék begyűjtését és kezelését fogja megszervezni
A MOL jelenleg is évi 100-120 ezer tonna saját hulladék gondoskodik, az újonnan létrehozott MOHU azonban évente mintegy 5 millió tonna lakossági és intézményi, vállalati, vegyes és elkülönített hulladék begyűjtését és kezelését fogja megszervezni
Fotó: molgroup.info

A társaság arról tájékoztatott, hogy lefolytatták a 2024. január 1-jével induló országos kötelező visszaváltási rendszerhez szükséges visszaváltó automaták beszerzési eljárását. A kulcsszereplő italpalackozók és kiskereskedelmi egységek érdekképviseleti szövetségeivel együttműködésben készülnek a rendszer bevezetésére és az automaták idén kezdődő telepítésére. Megkezdték a tárgyalásokat a hulladékkezelő gazdasági létesítmények üzemeltetőivel és tulajdonosaival a szükséges kapacitások lekötéséről. A tervek szerint a MOHU a jövőben több száz alkalmazottat foglalkoztat majd. A társaság élén Pethő Zsolt vezérigazgató áll, aki 1998 óta a MOL-Csoportnál dolgozik.

A MOL Zrt. egyebek mellett vállalta, hogy a következő 10 évben mintegy 185 milliárd forint értékben hajt végre beruházásokat, és öt év alatt felépít egy új, évente minimum 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására alkalmas létesítményt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.

Megújuló konferencia borászoknak Egerben

Eger Wine Meetup néven újul meg a húszéves múlttal rendelkező szőlészeti és borászati konferencia Egerben. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szakmai programja két napon át tart június 16-17-én, és felöleli a fenntarthatóság, a birtoképítés, a klímaváltozás és a terroir témaköreit.

A Lufthansa szendvicsjáratai

A Lufthansa légitársaság új szolgáltatást vezetett be a külföldi útvonalakon: az utasok még leszállás előtt megvásárolhatják az el nem adott ételeket, amelyeket magukkal vihetnek - sokkal olcsóbban.

Természeti tőkénk megóvása stratégiai kérdés

A természetvédelem területén és a természet védelméért dolgozó szakemberek mindannyiunkat megajándékoznak, eredményeikből mindannyian részesülünk. A tiszta víz, a jó levegő, a gazdag termőtalaj, a természetes élőhelyek által biztosított ökológiai szolgáltatások ugyanis közös kincseink - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Pro Natura díjak, a Pro Natura Emlékplakettek és a Miniszteri Elismerő Oklevelek átadóján.

Világrekord született

Csúcsot döntött a BAUHAUS barkácsáruház-lánc Németországban. A világ leghosszabb virágládasorát ültették be, amely a mannheimi BUGA2023 kertészeti kiállítást díszítette. A nem mindennapi ötletet „világrekord az éghajlatért” mottóval valósították meg.

Talajvizsgálat másképpen

A talaj termőképessége annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságain alapszik, és közrejátszik benne a szennyezőanyagok jelenléte is. A fizikai jellemzők határozzák meg a talaj szerkezetét, porózusságát, vízmegtartó képességét, ami a talajélet szempontjából is fontos.

A jövő kertjei az utcák lesznek

A Magyar Kertörökség Alapítvány áprilisi konferenciájának egyik nagy érdeklődéssel kísért előadását Nigel Dunnett növénydizájner, egyetemi tanár tartotta. A szakember nem volt ismeretlen a magyar tájépítészek számára, hiszen két éve már hallhatták ökológiai szemléletű gondolatait.