A bioműtrágya szennyvíziszapot és a kommunális hulladék biológiailag lebomló frakcióját használja, közölte az innovatív módszer egyik kidolgozója, Anita Zapałowska, a lengyel Rzeszowi Egyetem munkatársa.
Az így kapott termék felhasználható a biogazdálkodásban és a fenntartható mezőgazdaságban.
Az általunk javasolt technológia a hulladékot bioműtrágyává alakítja át, így beleillik a körforgásos gazdasági modellbe – mondta a szakember.
A kommunális szennyvíziszap szerves vagy szerves-ásványi műtrágyává történő feldolgozása lehetővé teszi a hulladék átminősítését olyan termékké, amely forgalomba hozható.
Jelenleg nagyon nagy az érdeklődés a települési hulladékok műtrágyagyártás irányába történő ártalmatlanításának technológiája iránt. Számos szennyvíztisztító telep, települési hulladékkezelő üzem tervezi olyan technológiák bevezetését, amelyek a szennyvíziszapot műtrágyává alakítják.
A fonálférgek törzsébe azok tartoznak, amelyek baktériumokkal és gombákkal, valamint növényi parazitákkal táplálkoznak.
Az első csoport jelentősége abban rejlik, hogy felgyorsítja a szerves trágyák és a növényi maradványok mineralizációját (mineralizáció az a folyamat amely a szerves anyagokat vízzé , ásványi sókká és széndioxiddá alakítja). Ők teszik lehetővé a talaj biológiai egyensúlyának fenntartását – mondta.
A nematológiai diagnosztikát széles körben alkalmazzák a nyugat-európai országokban, Ázsiában és az Egyesült Államokban. A benne rejlő lehetőségek ellenére Lengyelországban nem túl gyakori vizsgálati módszer. Ezért döntöttünk úgy, hogy ezt a diagnosztikai módszert alkalmazzuk projektünkben. A fonálférgek trofikus csoportjai meghatározza, hogy egy élő szervezet hogyan képezi a saját szerves anyagát és hogyan termeli meg a szükséges energiát. Ez a két mechanizmus szorosan összekapcsolódik, és egy szervezet anyagcseréjét alkotja. Ennek felmérésével meghatározzuk a bioműtrágya érettségi fokát – magyarázta Zapalowska.
A bioműtrágya kiválthatja az ásványi műtrágyákat és válasz lehet a magas műtrágya árakra.
