0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 28.

Ezt a 3 hibát kerülje el a varroa elleni védekezés során!

A sikeres atkairtás komplex, egész éves folyamat, érdemes megismerkednünk alaposan a mikéntjével. Most felsoroljuk azokat az alapvető hibákat, melyeket nem csak a kezdő méhészek követnek el.

1. Hiányzik egy egész éves átfogó atkairtási stratégia, egy a méhész saját technológiájára, régiójára felállított atkairtási protokoll:

Általában  a méhészek csak az akáchordás után kezdik el az atkairtás valamilyen formáját. Ami rendjén is lenne, hiszen szintetikus szerekkel, de még a bio méhészkedéseben használatos szerekkel sem megengedett hordásban a kezelés. Viszont a varroa száma a kora tavasszal beinduló gyors szaporodási ciklusa folytán már elkezd növekedni.

Érdemes megfontolni tehát, hogy tavasszal mit tesz a méhész a varroa ellen, ami a méze minőségét nem veszélyezteti, de a parazita ellen már hatékonyan kezd működni. (timol, oxálszublimálás szakszerű használata, tejsav bejuttatása, heresejtek kivillázása, stb.) 

Persze, ha a méhész biztos abban, hogy a zárókezelése jól sikerült – ne zaklassa fölöslegesen a méheket. Sajnos azonban ebben soha nem lehetünk biztosak, lásd a 3. pontnál. 

2. Nincs tisztában az atkafertőzöttség mértékével

Családátnézéskor ránézésre nem lehet megállapítani, hogy mekkora az atkafertőzöttség. Bár lehetnek jelek, deformált szárny vírus, lovagló atka.  Ezek jelentős atkafertőzöttségre utalhatnak, de nem adnak objektív rálátást a fertőzöttségre és akár megtévesztőek is lehetnek. Alá- vagy fölébecsülheti a méhész az atkafertőzöttséget.

Még a természetes atkahullás figyelése, vagy “próbafújások”  – például kora tavasszal – megtévesztőek lehetnek, mert az atkák ilyenkor elbújnak a fiasításban és gyakorlatilag alig van atkapotyogás. Ezt azt sugallhatja, hogy minden rendben van. 

Az atkafertőzöttség mértékét alkoholos lemosással, porcukros lerázással tudjuk megállapítani. Az év során egyszer vagy kétszer érdemes szúrópróbaszerűen elvégezni az állomány egy részén, de legalább  3-5 erős családon). Az elsőt nagyjából az akác hordás után május közepén, végén; a másodikat, ha szükségesnek tartjuk, napraforgó hordás után.

3. A méhész azt hiszi, hogy mindent megtett az atkafertőzöttség ellen, anélkül hogy erről meggyőződne 

Nincs 100%-os atkairtás, még akkor sem, ha valamilyen csoda folytán megtalálnák a 100%-os hatékonyságú szert, vagy ha a méhész tapasztalata szerint egy eljárás vagy szer nála addig maximálisan bevált. Hogy miért?

  • A különböző szerek elévülhetnek, degradálódhatnak;
  • Gyártási hiba miatt nem tartalmazzák a kellő mennyiségű és minőségű hatóanyagot- sajnos ilyen is előfordult;
  • Nem megfelelő hőmérsékleten, módon, stb. alkalmaztuk őket,
  • Családonként lehetnek eltérések az alkalmazott atkairtás hatékonyságában;

Ezen okok miatt fontos ellenőrizni, figyelni, hogy az épp alkalmazott szer  vagy módszer hatott-e. 

Figyelem: Ennél a pontnál kell megemlíteni, hogy a méhész áteshet a ló túloldalára is. Nevezetesen, hogy az atka ellen túlzásba viszi a kezelést mintha az a méhekre semmilyen hatással nem lenne. A savak, de még az illó olajok is, nem beszélve az idegmérgekről nem csak az atkát károsítják, a méhekre nézve is lehet mellékhatásúk..

Különösen látványos lehet a méhpusztulás, ha egyazon generáción belül visszük túlzásba az atka ellenes kezelést (szublimálást, csurgatást stb.). Erre sajnos épp a tavalyi telelés során voltak nagyon markáns példák. (Lásd cikksorozatunkat: itt)

Az atka elleni védekezés az egyik legfontosabb a modern méhészetben, érdemes alaposan megismerkedünk a lehetőségeinkkel. 

 

Ajánljuk még:

Így lesz hatékony az atkairtás – kontroll, protokoll, b-terv

Szúnyogokban mutatták ki a méhekre veszélyes vírust

Forrás: magyarmezogazdasag.hu