Az elmúlt esztendőben összesen 344 millimétert kaptak, idén az első öt hónapban 200 millimétert, ennek ellenére a fajták közötti izolációs úton a föld meglehetősen repedezett megjelenésű volt. Összességében azonban a helyzet a múlt évihez képest ég és föld, a növényzet minden igényt kielégítő képet mutat.
Ugyanakkor, ha az árakat nézzük, aratás előtt egy hónappal most a tavalyihoz képest megfeleződtek, de inkább csak az egyharmadát érik el, és örülhetnek a gazdák, ha Péter-Pál után nem csökken tovább. Ehhez képest több mint bosszantó, hogy a hatalmas árcsökkenés hatása a boltokban egyáltalán nem érzékelhető. Ebben a helyzetben – búza- és kenyérügyben – két vesztes létezik: a termelő és a fogyasztó. Minden más ágazati szereplő, köszöni jól van, a kenyér ára pedig szinte csak távcsővel érzékelhető a magassága miatt.
Ebben közrejátszik az, ami az ukrán gabona behozatalánál történt, de arról már jószerével mindenki megfeledkezett, hogy a tavaly bevezetett állami elővásárlási jogot csak idén április végén vonták vissza. Mindent egybevetve Szabó Lajos azt vizionálta, hogy a tavalyi aszály után az igazi veszteségek ebben az évben fogják térdre kényszeríteni a mezőgazdasági termelőket.
Hiteles és megbízható
A mindig szívélyes házigazda komor jóslata után Mandák Attila Dávid, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója adott rövid tájékoztatást. Az intézet jövőre lesz 100 éves, és változatlanul fő feladata a magyar mezőgazdaság szolgálata. A nemesítésben meghatározó cél a termés mennyiségének növelése, a beltartalmi értékek javítása, valamint a szárazságtűrés és betegség-ellenállóság erősítése.
A Szegedi Kutatóintézet idén 15 kenyérbúzát mutatott be a Hódagro Zrt. batidai telephelyén, amihez hozzá kell tenni, hogy így ez rendkívül hiteles és megbízható.
Már átéltünk hasonlót
Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet agrárgazdasági igazgatója a tőle megszokott színvonalon tartott igen hiteles ismertetőt. Az idén eddig tapasztalt kiugróan nagy búzaárak nem példa nélküliek, mert 2010–11-ben az arab tavasz idején már átélt a világ egy hasonlót. Akkor 111 napos készlettel gazdálkodott a világ, most ez 122 napra nőtt, s egyúttal nagyobb lett a búzaimport aránya is (6 millió tonna). Most a pénzpiaci befektetők megjelenése okozott gondot ezen a területen, és az növelte meg a búza árát, nem pedig a megtermett összes mennyiség. A világ búzaexportjának kétharmadát, összesen 44 és félmillió tonnát, az oroszok és az ukránok adják. Ha baj érzékelhető a fekete-tengeri kikötőben, akkor annak hatása a világexportban azonnal megmutatkozik.
A román és bolgár búzapiacon még 3 millió tonna malmi búza vár értékesítésre. Fontos adat, hogy az orosz búzára a bemutató napján tonnánként 58 500 forintos vételi ajánlatok hangzottak el. Az ukrán búza önköltsége tonnánként 180 USD körül mozog, de ha tengelyen kell szállítaniuk, annak a költsége a vízi szállítás 3–4-szeresét teszi ki. Az elmúlt időszakban Magyarországra 240 ezer tonna búza érkezett közvetlenül Ukrajnából, ezen kívül behoztunk még 1,6 millió tonna kukoricát, ami a szó szoros értelmében megmentette a magyar állattenyésztést.
A terméskilátások idén jobbak a tavalyinál, valószínű 4 százalékkal többet takarítunk be a múlt évinél. A párizsi tőzsdén a búza szeptemberre a két évvel ezelőtti augusztusi szintet mutatja, a kenyérgabonáért 70 ezer, a kukoricáért 75 ezer forintot kérnek. Mindkét termék esetében érzékelhető a lejtmenet, áremelkedésről senki sem beszél.
A gazda betakarít, a kereskedő arat
Csak remélni lehet, hogy minden résztvevő a lehető legnagyobb figyelemmel kísérte Csontos Attila, a Júlia Malom ügyvezető igazgatójának előadását. Először is át kéne gondolni a fajtapolitikánkat, mert ha Kanadában elég három államilag elfogadott búza, akkor nekünk mi szükségünk 150 különböző búzafajtára.
A másik dolog, hogy olyan búzát termeljünk, amelyek nem helyettesíthetőek, amelyek az olasz piacon pótolhatatlanok. Mindehhez azt kell megvizsgálni, hogy melyik az a búzafajta, amelyik a legdrágábban értékesíthető, melyiknek biztos a piaca. Ezután jön a sorban a tömegbúzák nagy tábora, amit követ a kekszbúza, és a sort zárja fontossági sorrendben a takarmánybúza.
Jó lenne végre, ha a gazda, aki egyben az első értékesítője is az árujának, végre tisztában volna azzal, hogy mit kínál, mit akar eladni. Ehhez tudni kell az extenzográf és az alveográf értékeket. A legmagasabb árat a bolognai tőzsdén a 14 százalék nyersfehérje-tartalmú, 0,7-es P/L-es és W 300 feletti értékű búzáért kínálják, tonnánként 400 eurót. Ilyen búza Magyarországon is terem, de a nedvessikér-tartalom semmiféle gyorsvizsgálóval nem mutatható ki. A vevő ilyenkor jóindulata jeléül tonnánként ígér még 1000 forint felárat, miközben ő 20–30 ezer forintos többlethaszonra tesz szert, a termelő tájékozatlansága miatt.
Az egyik a KITE Zrt. Aurélius nevű osztrák fajtája, a másik pedig a GK Pilis, azaz a szegediek búzája. Miért érdemes ezekre a részletekre odafigyelni? Csontos Attila erre is választ adott. Ha valaki minden paraméterében a legjobb búzát kínálja, az tonnánként elérhet akár 555 eurót, míg a leggyengébb minőségért ugyanott csupán 282 eurót fizetnek tonnánként. Felhívta ezek után a termelők figyelmét rá, hogy a búzatermesztés ügyében nagy gond, amikor a gazda csak betakarít, és a kereskedő az, aki arat.
Válaszd a hazait!
Nem szorosan a témához kapcsolódott Szalma Botond, a Plimsoll Zrt. vezérigazgatója, a Fluvius Kft. ügyvezetőjének előadása, de annál érdekesebbnek bizonyult. Szállítmányozással foglalkozó szakember, abban meglehetősen profi, és áttételesen sok igazságot osztott meg a hallgatóságával.
A piacon az áreltérítések mindig valamilyen hisztéria nyomán alakulnak ki. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a súlycsoportunkkal, hogy hol is a mi helyünk egy adott kérdésben. A folyamhajózás kapcsán elmondta, hogy a bős–nagymarosi beruházás meghiúsulása a folyamhajózásban évente mintegy 300 milliárd forintos kárt okoz Magyarországnak. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy szép dolog a zöldektől mindennek a megbecsülése, de ebből az embert mindig következetesen kihagyják.
Válaszd a hazait! – fogalmazta meg jól felfogott érdekünket Süliné Faragó Erzsébet kereskedelmi vezető, aki rövid tájékoztatást adott a szegedi búzafajtákról. A legújabb ezek közül a GK Hortobágy és GK Szatmár őszi búza, valamint a hatsoros GK Rodeo őszi árpa.
