A brüsszeli székhelyű, a tiszta közlekedéssel foglalkozó Transport & Environment kampánycsoport most egy új jelentésben kongatta meg a vészharangot.
Mivel a légitársaságok nyomás alatt vannak, hogy csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat, amely jellemzően a repülőgépek hajtóműveiben történő fosszilis üzemanyag elégetéséből származik, alternatív üzemanyagforrásokat keresnek.
Az előrejelzések szerint az ebből a forrásból származó üzemanyag iránti kereslet 2030-ra várhatóan megháromszorozódik, főként a légitársaságok miatt.
Az állati zsírt számos más iparágban is felhasználják, például állateledel, szappan és kozmetikumok előállítására. De ahogy a Transport & Environment írja jelentésében:
az állati zsírok elérhetősége korlátozott, több állat leölése pedig nem opció.
Számításaik szerint egy Párizs és New York közötti transzatlanti járat állati üzemanyaggal való ellátásához 8800 elhullott sertésre lenne szükség.
Az állati zsírok üzemanyagként való felhasználása 2006 óta már negyvenszeresére nőtt.
– Kiderült tehát, hogy a sertések mégiscsak tudnak repülni. Évekig állati zsírt égettünk az autókban anélkül, hogy a sofőrök tudtak volna róla. Most pedig a következő repülőút üzemanyagaként szolgálnak, jegyezte meg Barbara Smailagic, a Transport & Environment bioüzemanyag-szakértője.
Ez nem tartható fenn anélkül, hogy ne büntetnénk más ágazatokat, amelyek így valószínűleg átállnak a környezetszennyezőbb alternatívákra, például a pálmaolajra.
A pálmaolaj növekvő használata azonban a kibocsátás növekedésével jár, mivel a nagy mennyiségű szenet tároló idősebb erdőket kiirtják az új pálmaültetvények számára.
Az állati zsírok egymással versengő felhasználási módjai rávilágítanak arra, hogy mennyire nehéz növelni a hulladékból származó bioüzemanyag-előállítást – mondta Smailagic.
