A Sciencedaily híradása szerint az Illinois Urbana-Champaign Egyetem és a Leverhulme Climate Change Mitigation (LC3M) kutatói az Eion vállalattal együttműködve új módszert fejlesztettek ki a termőföldön alkalmazott bazaltkőzet széndioxidcsökkentési potenciáljának kiszámítására, amely hozzájárulhat a klímaváltozás negatív hatásainak ellensúlyozásához.
A hagyományos növénytermesztés jelentős mennyiségű szenet bocsát ki a talajból a légkörbe széndioxid formájában, amelyet üvegházhatású gázként az éghajlatváltozás elsődleges mozgatórugójának tartanak. A szén megkötése érdekében szilikát kőzetet alkalmaznak a termőföldön, amiből kalcium és magnézium szabadul fel és reakcióba lép az oldott széndioxiddal. Ebből hidrogén-karbonát keletkezik, ami ártalmatlan anyagként jut a talajvízbe.
A folyamat potenciáljának a számszerűsítése azonban egészen mostanáig kihívást jelentett. Az illinoisi csapat ki tudta számítani a kukorica- és az energianövényként termelt miscanthus (japánfű) táblákon alkalmazott bazaltkőzet-módosítások mállási sebességét és szén-dioxid-csökkentési potenciálját. Ezek az adatok ugyanis rendkívül fontosak a széndioxid-megkötés optimalizálásában és a szén-dioxid-kvóták megszerzésében reménykedő gazdálkodók számára.
– nyilatkozta a tanulmány társszerzője, Evan DeLucia.
Az áttörést öt éves kutatás előzte meg egy illinoisi energiaültetvényen, egy olyan nemzetközi tudományos együttműködés keretében, amely a szén-dioxid-eltávolítás időjárási hatását vizsgálja a világ különböző pontjain: Malajziában, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.
A tudósok négy éven keresztül ismételten finomra őrölt bazaltot alkalmaztak az energiaültetvény ikertábláin, amelyeken kukoricát, illetve szóját, valamint kétféle díszfüvet termesztenek vetésforgóban a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére.
A bazalt talajba juttatása elősegíti, hogy a légköri széndioxid feloldódjon az esővízben. Az így keletkező szénsav reagál a talajban lévő kőporral és hidrogén-karbonátot (hétköznapi elnevezéssel szódabikarbónát) képez. Ez oldható vegyületként a talajvízzel kilúgozódik, és potenciálisan segíthet az óceánok elsavasodása elleni küzdelemben. Ráadásul a bazalt kalciumot és magnéziumot, valamint foszfort és más nyomelemeket tartalmaz, amelyek az időjárás hatására felszabadulnak és javítják a talaj termékenységét.
A számítások azt mutatták, hogy az eljárás 42 százalékkal csökkentette a nettó légköri szénveszteséget a kukoricaparcellákon, de kímélő talajműveléssel vagy takarónövényekkel párosítva a bazaltkijuttatás nettó szénelnyelővé változtathatja a kultúrnövényt. A miscanthus-parcellákon, amelyek már a bazalt hozzáadása előtt is több széndioxidot tároltak, mint amennyit kibocsátottak, ez a hatás több mint kétszeresére nőtt. A felfedezés növeli a bioenergia-növény potenciális éghajlati előnyeit, amely egyike annak a háromnak, amelyek termesztését a CABBI, az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma is támogatja.
