Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) jelentése szerint jelenleg nincs magas patogenitású madárinfluenzás (HPAI) eset Romániában – adja hírül a feedstrategy.com.

Még január végén három kereskedelmi baromfitelepen erősítették meg az ismeretlen, vagy legalábbis nem egyértelmű eredetű H5N1 szerotípusú madárinfluenza-fertőzést – mindegyiket Codleaban (Feketehalom, Brassó megyében). Összességében 224 549 madár pusztult el az említett járványban, a három állomány közül a legnagyobb 113 646 madárból állt. A WOAH jelentésében nem jelölte meg az érintett baromfifajtákat.

Mivel a három eset közül az utolsó júliusi lezárása óta nem észleltek újabb vírust, a WOAH most megoldottnak tekinti a HPAI-helyzetet Romániában.

Egyéb állatbetegségek Romániában

Kisebb házisertés-állományokban igazolták az ASP-eseteket Visina, Jurilovca, Soconzel, Odoreu, Belejeni, Vasad, Lucanceni, Sanislau, Giurtelecu Simleului, Berueni, Ungheni, Sieu, Tasnad, Alunis, Neudorf és Flmanzi településeken. A legnagyobb ilyen állomány Alunisban volt, ahol 287 sertés volt fertőzött. A következő legnagyobb állományba 32 sertés tartozott Sanislauban. A legtöbb esetben a fertőzött sertések száma tíz alatt volt.

Két farmon igazoltak lépfene megbetegedést, a kettő közül a nagyobb Tiganasiban van. Ott 585 juh, 83 kecske és 26 szarvasmarha volt fertőzött. A másik érintett helység Ungheni, ahol négy szarvasmarhában és egy kecskében mutatták ki a kórokozót.

Az ASP-behurcolható hazánkba, a lépfene gyakorlatilag nem

– A lépfene baktérium (Bacillus anthracis) okozta állatbetegség. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Az állatok a közös fertőzési forrásból, legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (pl. talajvizet is tartalmazó) vízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló és spórás formáját. Fontos, hogy a spórásodáshoz levegő szükséges, így az elhullott állatok tetemében addig nem képződik spórás baktérium, amíg a testet fel nem boncolják vagy ragadozók szét nem szedik. A húsevők a lépfenében elhullott állatok testének és testrészeinek elfogyasztása során fertőződnek. Emberről emberre a betegség nem terjed – áll a Nébih szerkesztőségünk kérdésére küldött válaszában.

– A lépfene betegségre alapvetően fogékony minden emlős (az embert is beleértve), de a fogékonyság között is léteznek „fokozatok”, leginkább a kérődzők, így a juh, a kecske és a szarvasmarha betegszik meg súlyos tünetekkel fertőzés esetén. A ló, a kutya és a macskafélék, valamint az ember már kevésbé veszélyeztetett, az emlősök közül pedig a sertés a legkevésbé fogékony. Ritkán ugyan, de a madarak is megbetegedhetnek. A betegség a legtöbb állatfajnál heveny, juhok és kecskék esetében néha rendkívül heveny lefolyású. Utóbbi esetben a kiskérődzők igen gyorsan, szinte előzetes tünetek nélkül is elhullhatnak. A tünetek állatfajonként különbözőek, de a magas láz, elesettség, szapora és nehezített légzés, vérzések szinte mindig előfordulnak.

Az embernél a lépfene „bőr formája” a leggyakoribb eset, mely – nevéből adódóan – a bőr megsebzésével alakul ki. Először egy piros göb (papula) keletkezik, amelyből később hólyag jön létre. A hólyag felfakad, és sötétbarna vagy fekete pörk képződik („pokolvar”). A pörk környéke vizenyősen-véresen beszűrődik.

A bélanthrax a fertőzött állatok húsának fogyasztásával, a tüdőlépfene pedig a fertőzött állatok bőrének, szőrének vagy gyapjújának feldolgozása során – a spórák belégzése miatt – alakulhat ki.

Amennyiben megállapítást nyert a lépfene, abban az esetben a helyi hatóságoknak kell megakadályozniuk a betegség tovább terjedését a területen történő legeltetés megtiltásával, az állatok preventív vakcinázásával, forgalmi korlátozások elrendelésével, az esetlegesen érintett termékek zárolásával stb. Magyarországra beteg állatok és fertőzött állatokból származó termékek nem kerülhetnek.

A lépfene spórák hosszú évtizedekig ellenállóak és fertőzőképesek maradhatnak a környezetben, tehát az előző évtizedben lépfenében elpusztult és elföldelt állatok tetemeiből az áradások újra és újra felszínre moshatnak spórákat, amik ismét megbetegedést okozhatnak.

A hazai és az európai uniós szabályozás ezért már az előző évszázad végén megtiltotta az állati tetemek elföldeléssel történő ártalmatlanítását. Az állati tetemek ártalmatlanítását – kevés kivételtől eltekintve – kizárólag erre a célra kijelölt és engedélyezett üzemekben (ATEV) lehet elvégezni.

A romániai esetek miatt nem mondható, hogy emelkedett volna a lépfene kockázata hazánkban. És az állategészségügyi előírások garantálják, hogy Magyarországra beteg állatok és fertőzött állatokból származó termékek nem kerülhetnek.