Mivel az aszályok és a heves esőzések egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak, Spanyolországnak alkalmazkodnia kell, mert több vizet használ, mint amennyit megengedhet magának.
Az aszály hatásai a mezőgazdaságban egyre több terményre terjednek át, növelve a gazdálkodók veszteségeit, befolyásolva az élelmiszeripart, és fokozva az áremelkedéseket a fogyasztók számára. A vízhiány néhány hónappal ezelőtt az Ibériai-félsziget déli és középső részén főként a szántóföldi kultúráknak, de az állatállománynak és kisebb mértékben a zöldségeknek és gyümölcsfáknak is gondot okozott. Mostanra ez a probléma a spanyol gazdaság két kulcsfontosságú terményénél, a szőlőnél és az olajbogyónál is jelentős termelési visszaesést eredményezett.
A szélsőséges időjárás eredményeként idén a szokásosnál korábban és meglehetősen szerényebb eredménnyel kezdődik a szőlőszüret Spanyolországban. A szakértők 10-15%-os terméskiesést jósolnak, a tavalyi szintén nem túl jó évhez képest is. Ennek következtében a borágazat is fokozatos hanyatlással néz szembe, de a sörfogyasztás növekvő népszerűsége sem kedvez az ágazatnak.
Az olajbogyó-ágazat nagyon rossz betakarítási adatokat prognosztizál erre az évre, mert a becslések szerint a mennyiség 50%-kal el fog maradni a várakozásoktól. A helyzetet nehezíti, hogy a tavalyi szezonból megmaradt olívaolaj, amely a kereslet fedezésére szolgálna a következő betakarításig, történelmi mélyponton van, alig negyede az ilyenkor szokásosnak. Az olívaolaj-ágazat nagyon intenzív árválságon megy keresztül. Az elmúlt két évszak rendkívüli szárazsága és a termelési költségek ugrásszerű emelkedése komolyan veszélyezteti a cégek életképességét. Jelenleg az olívaolaj fogyasztása Spanyolországban 50%-kal esett vissza az év első hat hónapjában, és a jelentések szerint „a fogyasztói ár még nem érte el a plafont”.
A gabona szezont aszály sújtja
A Spanyol Földművelésügyi Minisztérium előzetes adatai szerint a 2022/23-as gabona szezon a rossz országos termés következtében 19 millió tonnát meghaladó importtal zárult. Az alacsony hazai termés ellenére a nagy mennyiségű import, valamint a fogyasztás (döntően az állatállomány csökkenése miatti) visszaesése lehetővé tette a következő gazdasági évre 3,6 millió tonnás átviteli tartalék felhalmozását, ami az elmúlt évek legmagasabb értéke. Ez a tartalékszint a fogyasztás 10%-át teszi ki.
A különböző előrejelzések a 2023/24-es új gazdasági évre még rosszabb termést jósolnak, ami az őszi kalászosoknál 28-50%-os, a kukoricánál 13-47 %-os, a napraforgónál pedig 30 %-os csökkenést jelenthet az előző évhez képest. Spanyolország kihívásokkal teli forgatókönyvvel néz szembe az alacsony gabonatermelése okán, aminek kompenzálására a nemzetközi piachoz kell fordulni. A veszteségek ilyen irányú kezelése az éghajlati kockázatok mellet számos nehézséget jelent, például az ukrajnai konfliktus és a Brazíliából származó szállítmányoknak való túlzott kitettség formájában.
2030-2050 között 375 milliárd eurós veszteség az aszály miatt
Az előrejelzések sem sokkal jobbak. A Scope Ratings GmbH hitelminősítő intézet tanulmánya szerint a spanyol mezőgazdaság 2030 és 2050 között az aszály következtében bevételének 17,5%-át veszítheti el, ami 375 milliárd eurónak felel meg. (ez nagyságrendileg Magyarország 4,5 évnyi központi költségvetési bevételével azonos – a szerk.)
A Scope Ratings makrogazdasági éghajlati stressz tesztje szerint, nem meglepő módon a mezőgazdaság az a szektor, amely a legnagyobb aszálykockázatnak kitett ágazat az EU-ban. Az ügynökség megjegyzi, hogy az aszály összességében 4,6 billió euróba kerülhet a spanyol gazdaságnak a 2030 és 2050 közötti időszakban, ami az egy főre eső GDP 5,8%-át jelenti ebben az időszakban. Így feltételezhetően Spanyolország lenne a második leginkább kitett uniós ország a csapadékhiány és hőhullámok miatti bevételkiesésnek Olaszország után, amely 10 billió eurót, azaz az egy főre jutó összesített GDP 8,3%-át veszítené el.
A rendelkezésre állónál több vizet költenek
Az éghajlatváltozás egyik leglátványosabb hatása Spanyolországban a rendelkezésre álló édesvízre gyakorolt hatás. Dr. Fernando Valladares, a Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója szerint ez egy olyan probléma, amelyet Spanyolországban nem kezelnek reálisan, pedig már megtörténik és ijesztőek a következményei. Víz nélkül hagyja az országot és nem csak azért, mert kicsit kevesebb az eső, hanem leginkább azért, mert amikor esik az annyira intenzív, hogy nem lehet hatékonyan felhasználni. Ráadásul a meleggel a párolgás is fokozódik, amely megnöveli a keresletet és ennek következtében a nettó egyenleg egyre csökken.
Prof. Lucia De Stefano, a Botín Alapítvány Vízi Obszervatóriumának munkatársa szerint az Ibériai-félszigeten most meteorológiai szárazság van. A másik komoly probléma a vízhiány, ami a társadalom általi felhasználásához kapcsolódik. A meteorológiai aszály súlyosbodhat, amihez a vízkészletek csökkenése is hozzájárul, de önmagában nem ez az oka.
A kutatók szerint Spanyolország több vizet költ, mint amennyije van, és a fő probléma az öntözés, amelyet nagyon nehéz kezelni, mert gazdasági és társadalmi szempontból az öntözött növények nagyon fontosak. Ágazati jelentések szerint a spanyol növénytermesztés mintegy 67%-a az öntözött növényekből származik.
A spanyolok két százaléka az édesvíz 80%-át használja el
A fenti kijelentés volt a címe egy mértékadó országos újságban nemrég megjelent cikknek. A cikk szerint a Spanyolországban elfogyasztott víz 80,4%-át a mezőgazdaság használja fel. Figyelembe véve, hogy az országnak körülbelül 935 000 mezőgazdásza van, kijelenthető hogy a lakosság kevesebb, mint 2%-a fogyaszt minden 10 liter édesvízből 8-at. A legnagyobb fogyasztók a legnagyobb öntözött területekkel rendelkező régiók: Andalúzia, Murcia, Valencia régió, Kasztília és León, valamint Aragónia.
Francisco Jose Castillo Diaz, az Almeríai Egyetem munkatársa szerint a médiáknak meg kell különböztetnie magukat a versenytársaktól, például „kattintás-vadász” címsorokkal, amelyek ugyan nem teljesen tükrözik az igazságot egy ágazatról, de ezekkel mégis befolyásolják a közvéleményt. Véleménye szerint három tagadhatatlan tény van: Spanyolország hosszan tartó aszályos időszakon megy keresztül; az országban a mezőgazdaság az összes víz 80,4%-át használja fel; a mezőgazdasági öntözésnek pedig új technológiákra van szüksége hatékonyságának javítására. Spanyolország évek óta foglalkozik öntözőrendszereinek korszerűsítésére irányuló beruházási tervekkel, amelyekhez a közelmúltban a NextGenerationEU forrásai is csatlakoztak. Másrészt a hivatalos adatok szerint, a spanyol öntözési szektor 29,9%-kal csökkentette vízfogyasztását 2000 és 2018 között. Ennek ellenére, amint a hír megtévesztő címe is jelzi, szükséges a jelenlegi öntözőrendszerek hatékonyabbra cserélése, valamint új digitális technológiák bevezetése a víztakarékosság folytatásához. Nem igaz azonban, hogy Spanyolország vízkészletének 80,4%-át több mint 900 000 gazdálkodó fogyasztja el. A gazdálkodók által megtermelt élelmiszer nem saját fogyasztásra szolgál, azaz az ország vízkészletének 80%-át a lakosság élelmiszer-igényének kielégítésére fordítják.
Almeríai Egyetem munkatársa szerint igazságtalan, hogy miért nem számít bele ez az öntözéses vízfogyasztás az agrár-élelmiszer-értéklánc más szereplőinek tevékenységébe, mint például a feldolgozóipar vagy a kereskedelem esetén? Véleménye szerint az élelmiszer-víz lábnyomot meg kell osztani a lánc üzemeltetői és a fogyasztók között. Előbbiek az élelmiszer előállításával, átalakításával és kereskedelmével, utóbbiak pedig saját élelmiszereikben történő felhasználásával.
Kihívások a vízgazdálkodásban
Dr. Eduardo Moyano, a Spanyol Tudományos Kutatási és Technológiai Fejlesztési Állami Ügynökség igazgatója szerint bőséges tere van a vízi infrastruktúrák javításának, amelyek közül néhány már elavultnak tekinthető. Spanyolországban lehetőség van más vízforrások keresésére is, például a sótalanításra és a tisztított víz újrafelhasználására, valamint az ugyanazon vízgyűjtőn lévő folyók közötti csatornák kialakítására. Véleménye szerint előrelépést kell elérni a víztakarékosság terén új technológiák alkalmazásával, valamint a víztartó rétegek szabályozási és kezelési rendszereinek fejlesztésével.
