A sópániknak más alapja van, mint a cukor- vagy vécépapír-felhalmozásnak, amelyre a világjárvány idejéből emlékszünk. Az új készletek bizonytalanságával kapcsolatos kínai félelmek állnak a boltok polcainak megrohamozása mögött.
Kína, a világ egyik legnagyobb tenger gyümölcsei-importőr országa, szintén megtiltotta az ilyen termékek Japánból történő szállítását. A kormányzat a radioaktív szennyeződés kockázatára hivatkozott, ami tovább növelte a fogyasztók félelmét.
Japán péntek reggel arról számolt be, hogy a Csendes-óceánból a kibocsátások megkezdése után vett minták nem mutatnak megemelkedett radioaktivitást. A kínai sótermelők szintén jelezték, hogy nincs kockázat, és a hazai készletek elég nagyok ahhoz, hogy ne kelljen felhalmozni a háztartásokban a sót.
Ez azonban nem nyugtatja meg a kínaiakat. Nagy mennyiségeket rendelnek közvetlenül a kősó bányákból, valamint a sólepárló tavakból. Egyes cégek máris hasznot húznak a sópánikból. A helyi média beszámolói szerint a kínai tengervízkezelő vállalatok részvényeinek értéke azóta folyamatosan emelkedik.
Ez kulcsfontosságú lépés a 2011-es szökőár által elpusztított Fukusima Daiicsi atomerőmű leszerelésének hosszú és nehéz folyamatában.
Kína mindvégig hevesen ellenezte a lépést. Tokió viszont bírálta Pekinget, amiért tudományosan megalapozatlan állításokat terjeszt.
