A molyok már nem repülnek, a hernyók még rágnak – növényvédelmi előrejelzés 38. hét

Szeptember első dekádjában igazi késő nyári, csendes, időjárási frontoktól mentes időjárás uralkodott. Csapadék nem hullott, a talaj felső rétege tovább száradt. A nappali maximumhőmérséklet rendszeresen elérte a 30 °C-ot, éjszakánként 15-20 °C-ra hűlt a levegő. Reggelente erős a harmatképződés, ami elősegíti az almatermés színeződését.

A tartósan száraz idő gátolja a kórokozók terjedését, ez alól kivétel a gyümölcsfertőző monília, mely minden érőfélben levő gyümölcsön jelen van.

A rovarkártevők néhány faja már nem rajzik, de a korábbi tojásrakásból származó lárvák még károsítanak.

Ez tapasztalható az almánál és a körténél, ahol az almamoly már nem repül a feromoncsapdába, de a lehullott gyümölcsökben a különböző lárvafokozatú hernyók még károsítanak.

Különösen sok a rágásnyom az összeérő terméseknél, a hernyók átrágják magukat egyikből a másikba. A sodrómolyok hernyói felületi rágásukkal sebzik a termést, a két kártétel nyomán most is sok a gyümölcsfertőző monília miatt penészpárnás alma, körte, de a fertőzés nem kíméli a többi gyümölcsfélét sem.

A varasodás és a lisztharmat terjedésének feltételei most inkább csak a mély fekvésű ültetvényekre korlátozódik. Az érzékeny almafajtákon egyre gyakoribb a kalciumhiány okozta gyümölcsfoltosság, melynek további megjelenését még mérsékelhetjük kalciumtartalmú levéltrágyázással, illetve szüret előtt permetezzünk a tárolási betegségek ellen is.

Sodrómoly felületi rágásnyoma almán (Fotó: Aponyi Lajos)

Csonthéjas gyümölcsű ültetvényekben már csak minimális mértékben repül a keleti gyümölcsmoly, termés- és hajtáskárt nem látni a fákon, a gyümölcsfertőző monília viszont itt is jelen van, mely főként az őszibarackot és a szilvát érinti.

A sztigminás levéllikasztó betegség fertőzéstől és a blumeriellás levélfoltosságtól viszont a meggy és a cseresznye folyamatosan válik meg lombozatától a szárazabb időszak ellenére, igaz a fertőzés már korábban, a csapadékos periódusban bekövetkezett. Kontakt gombaölő készítményekkel mérsékeljük a további lombvesztést.

A korai diófajták érése mellett tovább fertőz a nyugati dióburok-fúrólégy. A folyamatos tojásrakás miatt eltérő a légylárvák fejlettsége, a beteg dió potyog a fákról, a burokrothadás miatt feketedik a termés. Korábbi évek tapasztalatai alapján a rajzás szeptember végéig kitart.

A dióburoklégy ellen már csak ott szabad védekezni, ahol betartható az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, mert a magas olajtartalmú termésben felhalmozódik a növényvédőszer-maradék.

A szőlő érésének kedvez a száraz, meleg idő, emellett a betegségek terjedését is korlátozza az időjárás. A korábbi lisztharmat- és peronoszpórafertőzés foltjai beszáradtak, újabb tünetek nem láthatóak, viszont a darazsak károsítása jelentősen megnőtt. A megrágott és kiodvasított bogyók aránya folyamatosan emelkedik. A károkat csak a szüret gyorsításával lehet mérsékelni.