0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Hibridkukorica-bemutató Martonvásáron

A martonvásári kukorica-fajtabemutatót szeptember elején tartották.

A martonvásári kukorica-fajtabemutatót szeptember elején tartották. Idén a visszajáró látogatók is új szervezetet kerestek fel, mert szeptember 1. óta a Magyar Kutatási Hálózat (HuReNetwork) része a kutatóintézet.

Vida Gyula főigazgató azzal biztatta a megjelenteket, hogy végre jól jártak, akik a gyászosan aszályos tavalyi évjárat ellenére kitartottak a kukorica mellett. Jól jártak, legalábbis a Dunántúlon, ahol rendkívül ígéretes a termés, bár ebben az évben sem valószínű a rekordhozam.

Augusztus elejéig mindenki a lehető legnagyobb termésre számított, csakhogy akkor három hetes meleg és hőség érte a növényállományt, éppen a szemtelítődés idején, ami véget vetett az optimizmusnak. Annak ellenére is szerencsések idén a kukoricatermesztők, hogy a bemutató hetében 67 ezer forintot ígértek a kukorica tonnájáért, pedig tavaly ilyenkor 137 ezer forint körüli áron forgott. Igaz, akkor nem volt hozam, nem volt áru. Tavaly mintegy 2,7 millió tonna kukoricánk termett, és még 2,2 millió tonna érkezett Ukrajnából.

FAO 200–300 éréscsoportba tartozó szemes hibrid kukoricák

Martonvásár 2023-ban fontos évfordulót ünnepel, ugyanis Pap Endre itt alkotta meg 1953-ban Európa első hibrid kukoricáját, ami hirtelen sikert aratott az országban.

Erről Marton Csaba beszélt, felelevenítve a 70 évvel ezelőtti kutatás fő eredményét, az első hibrid kukoricánkat, az MV 5-öt. Ennek köszönhető, hogy a kukorica átlagtermése 1969-re elérte a 4 tonnát Magyarországon. Ez minden kétséget eloszlatott a hibridizációval szemben.

A martonvásáriak 1953 óta 240 államilag minősített hibrid kukoricát állítottak elő. Legnagyobb sikereiket 1994 és 2003 között érték el, ekkor kapott állami elismerést a legtöbb hibridjük, az egészen koraitól a hosszú tenyészidejűig terjedt a kínálatuk – és nemcsak kínálták őket, hanem vetőmag is volt belőlük.

A mostani martonvásári hibridek skálája ugyancsak széles.

Természetesen nagy hangsúlyt kapnak a szemes kukoricák, de egyre nagyobb figyelmet szentelnek az állattenyésztés igényeinek a kielégítésére silóhibridekkel. A legkorábbi hibridjeik március végétől júniusig vethetőek. A többi, hosszabb tenyészidejű hibrid általában áprilisban-május első harmadában kerül a termőtalajba.

A FAO 300–400 éréscsoport szemes hibrid kukoricái

A mai hibridek közül feltétlenül külön említést érdemel az MV 214 és az MV 255. Kísérletben a hektárra átszámolt terméshozamuk 9-12 tonna között szokott alakulni.

Jellemzően kiváló, erős gyökérzetet növesztenek, és a vetésidőre sem túl kényesek.

Zöld száron érő, kiváló vízleadású hibridek. Amikor a csuhélevél már fellazult, a növény levele még mindig zöld, él, azaz még akkor is asszimilál.

A FAO 300-asok sorát az MV Ducat és az MV Mardena vezeti a martonvásáriaknál. Mindkettő generatív típusú hibrid, kísérleti körülmények között hektáronkénti 11-13 tonnára képesek. A harvest indexük 0,5-0,6 ami azt jelenti, hogy az egész növény tömegében, a szárral és levélzettel együtt, 50-60 százalék a szemek aránya.

FAO 300–600 éréscsoport, a Classil szemes, a Massil silókukorica

Az MV 277 és az MV 352 egyaránt szemes hibrid. Utóbbi gyors vízleadásra képes, tehát szeptemberben szárítás nélkül betakarítható. Hektáronként 10-13 tonnát terem mindkét hibrid. Előnyük, hogy már a júniusban esedékes aszály előtt differenciálódnak a csöveik. Ha az aszály csak júliusra köszöntene be, akkor az a veszély fenyeget, hogy a differenciálódott csövek végül nem tudnak rendesen kitelni szemekkel, ezért olyankor termésveszteséggel kell számolni.

Az MV Tarján 10-13 tonnára képes hektáronként, és igen jól tűri az aszályt. Az MV Koppány hektáronként 11-14 tonnát tud. Ezt a hibridet elsősorban bioetanoligyártásra javasolják.

A silóhibridek közé tartozik az MV Anissa és az MV Admirasil. Az MV Anissa lehet szemes hasznosítású is, akkor 11-12 tonna a hektáronkénti hozama. Az MV Admirasil leafy típusú silóhibrid, hektáronként 45-55 tonna zöldtermésre is képes.

A Maxima kettős hasznosítású, a Siloking vékony szárú, leafy típusú ligninszegény silóhibrid

Egyébként az a hibrid a jó siló, aminek a szemei kevés lignint tartalmaznak, mert akkor jobban emészthető. A silóhibrideknél az is előnyös tulajdonság, ha a szemek lassan veszítik el a nedvességtartalmukat, mert akkor hosszabb ideig silózhatók.

Árendás Tamás érdekes összehasonlítást tett az 1 kilogramm hatóanyagra jutó terméssel kapcsolatban.

Általában 4,5-6,5 kilogramm szemtermés számolható minden kilogramm nitrogénműtrágyára, de volt olyan esztendő, mégpedig a 2008-as, amikor egyetlen kilogramm hatóanyaggal 12,7 kilogramm kukoricát sikerült előállítani.

Tavaly ezt az értéket szinte lehetetlen volt értelmezni, de a jobb idei csapadékellátásnak köszönhetően megint kedvező fajlagos adatokra számíthatunk.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: