Szeptember végén a Természetvédelmi Őrszolgálat hazai tíz nemzeti parkból érkező tagjait látta vendégül a Duna-Ipoly és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A kétnapos szakmai találkozó nyitóünnepségén a „madárkapitányok” emlékét ápoló emlékkövet avattak a felső-Kiskunsági Ürbő-pusztán – olvasható a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján.
A hivatásos természetvédelmi őrzés második helyszíne a felső-kiskunsági Ürbő-puszta lett, aminek térségében a 20. század elején a piacokon keresett árucikknek számító madártojások mértéktelen tavaszi gyűjtése számos madárfaj fennmaradását veszélyeztette. Ürbő-pusztán és a környék vizes élőhelyein valamennyi földön fészkelő madár tojását gyűjtötték, de különösen keresett volt a bíbic tojása.
A fészekőrzés sürgetővé vált feladatával 1923-ban a helyi csendőrséget bízták meg.
A csendőrök – mint „madárkapitányok” – szolgálati idejükön túl egymást váltva látták el a feladatot, de a tojásgyűjtések megakadályozásában részt vettek helyi gazdálkodók, vadászok, természetjárók és madarászok is.
A szeptember 27-i avatóünnepségen Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára különleges alkalomként értékelte, hogy több száz egyenruhás természetvédelmi őrrel állhat szemben. Beszédében kiemelte, hogy amikor 1922-ben Gulyás József kócsagőr munkába állt, mindössze 4 pár nagy kócsag élt a Kis-Balatonnál, ma pedig már az ország összes területén megtalálható ez a faj. A nagy kócsag nem csak a hazai természetvédelem címerállata, de a sikertörténete is egyben.
