A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül program keretében 2016 óta méri a hivatal az egységes EU-s módszertannal a magyar háztartásokból a kukába kerülő élelmiszer mennyiségét és összetételét. Az első adatok fejenként 68 kilogramm élelmiszerhulladék-„termelést” mutattak, de azóta 12 százalékkal kevesebb lett, 59,9 kg-ra csökkent a 2022 őszi felmérés szerint.
A legnagyobb arányban elpazarolt élelmiszer-kategóriákban is javulást mutatnak. Jelentősen csökkent a kidobott pékáru mennyisége a hat év alatt, csaknem 60 százalékkal. A felmérés szerint a készételekkel is tudatosabban bánunk, ebben a kategóriában csaknem 25 százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból. A javulás ellenére továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek “ranglistáját” 10,06 kg/fő/évvel. A friss zöldségek és gyümölcsök követik pket 4,53 kg/fő/évvel, majd a pékáru következik 2,72 kg/fő/évvel, utánuk a tejtermékekek 2,10 kg/fő/évvel.
A felmérésben részt vevő háztartások 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ha kis mértékben is, de még le tudna faragni a kidobott élelmiszer mennyiségén. A vállalást alighanem az infláció is befolyásolja. De a magyar háztartások még mindig évi 230 ezer tonna élelmiszert dobtak ki, amiből 430 ezer ember lakhatott volna jól egész éven keresztül, naponta háromszor. Vagyis még mindig fontos az ismeretterjesztés, amire a Maradék nélkül program felületeit is felhasználja a Nébih.
- Világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség 50-60 százalékát teszi ki az Eurostat tavalyi felmérése szerint.
- A pazarlás oka a felmérés alapján legtöbbször figyelmetlenség vagy a tervezés hiánya. Például elfeledkeznek a kész ételről, illetve túl sokat vásároltak vagy főztek, emiatt megromlik.
- A háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék 25 százalékát komposztálják. Az élelmiszer-hulladék környezetbarát kezelésén sokat lehetne és kellene javítani, ugyanis a fele komposztálható volna.
- A jelenlegi élelmiszerárak mellett egy átlagos magyar állampolgár évente 40 ezer forint értékű élelmiszert pazarol el, ami a teljes népességre vetítve több mint 380 milliárd forint veszteség. A korábbi fogyasztói szokások mellett, vagyis a 2016-ban kidobott mennyiséggel számolva ma 55 ezer forint volna a fejenkénti veszteség. Vagyis már most átlagosan 15 ezer forintot takarít meg az átlagos magyar állampolgár a tudatosabb vásárlással, ételkészítéssel és -tárolással, az összes megtakarítás pedig több mint 140 milliárd forint.
