Visszatérve a múzeumra, maga a gyűjtemény 2 ezer négyzetméteren mutatja be öt kontinens több mint 300 vadászható állatfaját teljes életnagyságban. Eredeti élőhelyüket növényekkel berendezett diorámákban, jellegzetes hangokkal együtt mutatjuk be. Ez a múzeum leglátogatottabb része.
Egyébként elmozdultunk a természettudományi múzeumok irányába, már lepkéket és más rovarokat is kihelyezünk a kiállítótérben. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően a 2021-es budapesti vadászati világkiállítás megnyitójára két szárnnyal bővítettük a múzeumunkat, az egyik egy ázsiai hegyvidéket, a másik egy afrikai élőhelyet mutat be.
A vadászati világkiállítás egyik legsikeresebb terme a Tóth Csaba szakmai irányítása alatt berendezett trófeaterem volt.
A keszthelyi vadászati múzeum világkiállításhoz kapcsolódó programja is jól sikerült, aminek a Festetics-trófeaszemle volt az elődje. Annak elindítója és felelőse is Tóth Csaba volt.
– A Festetics-trófeaszemlét tízévesre terveztük, úgy gondoltuk, 2021-ben lesz az utolsó éve. Érdekes módon, összecseng a két kiállítása, mert a vadászati világkiállítás trófeagyűjteményének a berendezéséhez a Festetics-trófeaszemle adott gyakorlatot, mintegy a kicsinyített mintájaként.
Tóth Csaba alapította és vezeti a Zalai Vadászati Iskolát. E minőségében is sokat tesz azért, hogy jól képzett vadászok kerüljenek ki az „iskolapadból”.
– Mivel mi képezzük a jövő vadászait, nagyon fontosnak tartom, hogy milyen tudással vértezzük fel őket. A Zala Vármegyei Vadászati Iskola megalapításakor vadászokból és vadgazdálkodási szakemberekből álló csapatot sikerült összeállítani. Büszkék vagyunk rá, hogy iskolánknak jó híre van.
A tárlatvezetéseinket teljes mértékben átszövi a múzeumpedagógia. Óvodás kortól fogadunk gyerekeket és diákokat tematikus múzeumi sétákra, azonkívül a múzeum oktatótermében is foglalkozunk velük. Játékosan vezetjük rá őket a vadgazdálkodás és a természetvédelem mibenlétére, összefüggéseire és jelentőségére.
A múzeum fontos szerepet játszik a vadászati kultúra közvetítésében, aminek Lakatos Ferenc vadászati témájú szobor- és festmény-magángyűjteménye a lelke.
Tóth Csaba szakmai irányítóként és tervezőként több múzeum és gyűjtemény létrehozásában közreműködött, például a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Vadászati Múzeuméban, a sümegi Afrika-múzeuméban és a csákberényi Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeuméban. Eddig 39 hazai és 14 külföldi publikáció szerzője, és a Nimród Vadászújságnak is munkatársa. Emellett több kötet szerzője vagy társszerzője. Ez utóbbiak egyike, amelyik a Vadászati Múzeum történetét dolgozza fel, kimondottan a vadászati világkiállításra készült.
Megtiszteltetésnek tekinti a Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkeresztet, amit első zalaiként vehetett át. Elárulta, hogy pályafutása kezdete óta a zalai, illetve a dunántúli gímszarvas a mindene.
– Csodálatos! Egyszerűen megérdemli, hogy hungarikum legyen – tette hozzá.
