Robbanásszerű népességnövekedés várható, számítások szerint 2050-re 10 milliárd ember fog élni a bolyónkon, azaz kétmilliárddal több, mint jelenleg. Ezzel párhuzamosan pedig az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleség csökkenésével kell szembenézni. A biztonságos élelmiszerellátás tehát még fontosabb lesz a jövőben.
A Wageningeni Egyetemen új intézetet alapítottak, amelynek célja, hogy összehozza az egyetem kutatóit, mérnökeit egymással, illetve a világ más intézményeiben és szervezeteiben dolgozó szakemberekkel a közös munka érdekében. Az új intézmény Jan Ingenhouszról, a 18. században élt holland vegyészről és orvosról kapta a nevét, aki az angol Joseph Priestley lelkész, filozófus, vegyész híres üvegedényes gázkísérletei alapján fedezte fel, hogy a növények fényenergiát használnak a növekedésükhöz, a fényfelhasználás helye pedig a növényen belül a kloroplasztiszban van.
A kutatók a fotoszintézist gátló folyamatokat szeretnék megismerni a kultúrnövényekben. Ez hatalmas kihívás. A munkát pedig fejlett fotoszintézis- érzékelők és adattudományi eszközök kifejlesztésével kell kezdeni, amelyek nagyon részletesen rögzítik majd a növények válaszait a fotoszintézis körülményeinek változására. A kapott adatok alapján határozzák majd meg, hogy mely folyamatok milyen körülmények között korlátozzák a fotoszintézist.
