A szeptemberi meleg idő utáni egy – két hajnali fagyos reggeltől eltekintve az október sem hozott jelentősebb lehűlést. A csapadék adatokat elemezve pedig azt láthatjuk, hogy a rövidebb – hosszabb csapadékmentes időszakokat időnként kisebb nagyobb-esők szakítottak meg.

Az árvakelések kórtani szempontból is nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a rajtuk fennmaradó gombák megalapozzák a következő évi fertőzésekhez szükséges fertőzőanyag mennyiségét (1. és 2. fotó).

Az őszi vetésű kalászos növényeink javarészt kikeltek, tehát a kórokozók, kártevők számára már megvan a „célfelület”. A kikelt őszi árpa táblákat figyelmesen járva pedig ott találjuk a betelepült levéltetvek első kisebb kolóniáit (3. fotó), de már a hálózatos levélfoltosság, vagy a lisztharmatfertőzés tüneteivel is találkozhatunk (4. fotó).

Ezeknek a vírusoknak a kártétele majd csak tavasszal lesz észlelhető, amikor foltokban sárguló, növekedésben lemaradó növényeket látunk a táblán.

Sajnos ekkor már nincs lehetőség a kár kivédésére, a letörpült növények nem, vagy csak torz, üres kalászokat hoznak majd, ami jelentős terméscsökkentő tényező. De az őszi árpa mellett az őszi búzák sincsenek biztonságban, hiszen a fiatal búza növényeket pedig a kabócák fogják támadni, szintén a vírusfertőzések veszélyével. Ennek megelőzésre ilyenkor ősszel kell védekeznünk a vírusvektor levéltetvek, kabócák irtásával. Erre a célra érdemes felszívódó, hosszabb hatástartammal bíró készítményt választani, mint amilyen az acetamiprid hatóanyag, melyre a kiadott szükséghelyzeti engedélyek adnak lehetőséget. A hosszabb hatástatammal bíró kezelések hatékonyabb és biztosabb védelmet adnak a csak kontakt hatású piretroid készítménykehez képest.

És hogy mire számíthatunk a későbbiekben? A három tényező közül (fertőző anyag – fogékony növény – fertőzéshez kedvező körülmények) közül kettő már adott. Köszönhetően az idei év kórtani és időjárási viszonyainak, fertőző anyag van bőven. Az elvetett és kikelt növények, mint célfelület ott vannak a táblákon.  Az, hogy kora tavasszal mi vár majd ránk, azt az őszi – téli hónapok időjárása dönti majd el. Amennyiben hosszabb, tartósan fagyos időszakok köszöntenek be a téli hónapokban, az nagyban fogja gyéríteni a károsítókat, jelentősen mérsékelve ezzel a kora tavaszi fertőzési nyomást. Viszont, ha az időjárás a tavalyi őszi – télihez lesz hasonló, akkor a kórokozók, kártevők fokozott és korai megjelenésével kell majd számolnunk.