A Magyar Mezőgazdaság hetilapunk minden számában, Dr. Aponyi Lajos az aktuális hatásokat figyelembe véve, növényvédelmi előrejelzés formájában foglalja össze a teendőket. Az elmúlt időszak szokatlanul meleg időjárása okán most arra kértük, hogy részletesebben is ismertesse a helyzetet.

A szokatlan őszi meleg

Az idei év a meteorológiai mérések szerint az 1900-as évek óta a második legmelegebb volt. Ebben a vonatkozásban elmondható, hogy az októberi időjárás is szinte nyáriasan meleg volt, sőt az előrejelzések szerint a novemberi is átlag feletti értékeket produkál a következő napokban.

Mindez megnehezítette a növénytermesztők gazdálkodását, és néhány károsító nagymértékű felszaporodását elősegítette.

Az őszi vetésű növények

Jelenleg az őszi vetésű káposztarepce és a kalászos gabonák fejlettsége régiónként igen eltérő. Az augusztus végi-szeptemberi vetésű repce általában 6-8 lombleveles fejlettségű, de még táblán belül is bőven találni heterogén foltokat. A később vetett állományok sokkal fejletlenebbek, a csapadék hiánya miatt némelyikük még most sem éri el az időszaknak megfelelő fenológiai állapotot. Hasonlóan alakult a kalászosok fejlődése is. A viszonylag korán, szeptember végi vetések is csak mostanára egyenlítődnek ki, de van, ahol csak most fejeződik be a búza vetése, tehát a kalászos gabonák esetében is a jelentős fejlettségbeli eltérés a jellemző.

A kártevőknek kedvező az időjárás

A hosszúra nyúlt „vénasszonyok nyara” elsősorban a kártevők felszaporodásának kedvezett, a gombabetegségeknek kevésbé. Országossá terebélyesedő gond minden őszi vetésű növénykultúrában a mezei pocok gradációja, melyre a növényorvos szakemberek már nyár eleje óta figyelmeztették a gazdálkodókat, sok helyen a figyelmeztetés süket fülekre talált a folyamatos felhívások ellenére.

a szárazabb, alföldi régióban, különösen a dél-alföldi térségben katasztrófa közeli a helyzet. A kiadott szükséghelyzeti engedélyek alapján, a technológiai leírásban szereplő módon, csak a lakott mezei pocok járatokba szabad elhelyezni a csalétket. Teljes felületkezeléssel nem növekszik a kártevő elleni hatékonyság, viszont megnövekszik a mezei vadak mérgezési veszélye. A mási kártevő csoport a levéltetvek fokozott aktivitása repcében és kalászosokban egyaránt. A nyári aratás után a tarlók jelentős részén elhanyagolták a tarlóápolást. Emiatt ezen kártevők, valamint repcében még a bolhafélék átvészelték az vetésig tartó időszakot, és a kelés megindulása után nagy tömegben telepedtek át az árvakelésekről a friss vetésekbe. Repcében csak többszöri védekezéssel lehetett megvédeni a növényállományokat, de a levéltetű betelepedés és a friss kolóniák kialakulása még most is tart. A hosszú ideig tartó levéltetű károsítás a repce és a kalászosok esetében is megnöveli a vírusfertőzés veszélyét, ami jelentős terméskieséssel járhat.

Kártevők áttelelése

Már régi gazdálkodói tapasztalat, hogy az enyhe tél, a talajok át nem fagyása, a hónélküliség komoly következménnyel jár a növénytermesztésben is.

Ennek elmaradása megnehezíti a következő évi növényvédelmet, nemcsak az őshonos károsítók, hanem a minden évben tovább gyarapodó invazív károsítók ellen is. A mérlegelés nélküli No-Tillage alkalmazása szintén elősegítheti a betegségek és kártevők áttelelését és korai felszaporodását.

Fontos lépések a haszonnövények védelmében

A legégetőbb feladat most a mezei pocok gradáció megszüntetése, mert a kártevő nem alszik téli álmot, már betelepedett a repce és kalászos vetések szegélyeibe, gyökerestől pusztítja az évelő pillangós táblákat, de hasonló a helyzet a gyümölcsös és szőlő ültetvényekben is.

Önmagától csak jelentős esők után csökkenne vagy omlana össze a mezei pocok populáció, amennyiben járvány tizedelné meg az állományt. Erre várni nagy kockázatot jelent, inkább mielőbb védekezzünk! A hátralevő talajmunkák során feltétlenül törekedjünk arra, hogy zárjuk le a talajt, így a téli csapadékból minél többet tudunk megőrizni a következő gazdasági évre.