Franciaország

Franciaország az EU vezető agrárnagyhatalma, Németországot és Olaszországot is megelőzi, tájékoztatott Bartha Péter, Franciaország  attaséja. Franciaország nemzetközi versenyképessége romlott, a világ mezőgazdaságitermék-exportőreinek ranglistáján a második helyről az ötödik helyre csúszott.

A szerkezeti problémákon kívül főleg a munkaerő magas költsége, az adók és az egyre szigorúbb környezetvédelmi követelmények miatt romlott az ország versenyképessége.

Ha a stratégia hosszabb távon eredményesnek bizonyul, az megnehezíti a bekerülést a francia piacra, az oda irányuló exportot. Az önellátás fejlesztését szolgálja a készülő agrárorientációs törvénytervezet, ami a generációváltást könnyítené meg az ágazatban. A robotizálás elősegítésére nemrég azt szolgáló kutatóközpontot hoztak létre  Közép-Franciaországban. E téren érdemes volna kooperálnia a szektor hazai résztvevőinek.

Az ökológiai-klímavédelmi átállás gyorsítására a francia sajátosságokat figyelembe vevő ökológiai programot (écologie à la française) indítottak, ami az ágazat energiaigényének jelentős részét nukleáris energiával elégítené ki.

ami hátrányos az ország állattenyésztőinek. A madárinfluenza komoly fenyegetés a francia állattartó ágazat számára, idén ősszel már állami oltási program indult, egyelőre kacsaállományokban. Az oltási program kiterjesztését tervezik a teljes baromfiágazatra, de addig is a nemzetközi kereskedelmi reakciókat figyelik.

Változatlanul teljes politikai támogatást nyújt az ország Ukrajnának. Ott is megjelent az ukrán import, és voltak negatív hatásai a belföldi termelésre, de a feldolgozóiparban  lehetőséget látnak benne az inflációs hatások csökkentésére, különösen ami a baromfihús árát illeti, ezért egyelőre nem kívánják korlátozni.

az Orosz Föderáció számos korábbi francia piacra szállít nagyon olcsón, illetve több afrikai országnak ingyenesen gabonát, ezzel gondot okozva a hagyományos francia gabonaexportnak.

de a minőségi bor fogyasztása megmaradt. A fiatalabb generáció számára divatosabb a sör fogyasztása, kraft, kisüzemi termékek térnyerése figyelhető meg.

A közelgő mezőgazdasági kiállítások között a legjelentősebb a 2024. februárjában Párizsban megrendezendő SIA és az októberi SIAL. Ezek a magyar EU elnökségre tekintettel magas szintű látogatásra, bilaterális megbeszélésekre is alkalmat adhatnak.

Egyesült Királyság

Magyar Enikő, az Egyesült Királyságba delegált agrárattasé beszámolója szerint a reláció egyik sajátossága, hogy a kereskedelempolitika központi kormányzati hatáskör, de az agrárpolitika devolvált. Angliában és Wales-ben a Brexittel megkezdték a Közös Agrárpolitika kivezetését, de Skócia és Észak-Írország nagyrészt megtartotta az EU támogatási rendszerét. Ezzel rendkívül érdekes helyzetet teremtett a brit kormány, mert valójában egymással kell versenyezzenek az országrészek gazdálkodói.

A KAP helyett az úgynevezett Környezetvédelmi Földgazdálkodási Rendszert vezetik be, egyben a terület alapú támogatásokat fokozatosan kivezetik. Még mindig nagyon képlékeny a helyzet, ami abból is látszik, hogy az utóbbi négy évben már az ötödik agrárminiszter vezeti a szaktárcát.

Angliában ez már különösen látszik. Emiatt az ország ellátása egyre inkább ki van szolgáltatva az importnak. Mindezek tükrében érdekes megfigyelni, hogy hogyan teljesül az ország 60 százalékos önellátási célja. Jelenleg 70 százalék körül van az Egyesült Királyság importkitettsége, ami sok lehetőséget jelenthet a hazai termelőknek. Az import szigorítását már ötödször halasztották el, az új céldátum 2024. januárja, illetve áprilisa.

Az ágazat szereplői még az utóbbi egy évben is nehezményezték az EU-s piacok elvesztését és az exportot ellehetetlenítő adminisztrációs terheket.

A távolabbi országokkal kötött kereskedelmi egyezményeket megalapozó hatástanulmányok, az állat- és növényvédelmi, az állatjólléti és az élelmiszerbiztonsági szabályok érvényesítésének a hiányát, a brit termelők és vállalkozások védelmét az olcsó tömeges importtól, valamint a drasztikus munkaerőhiányt ugyancsak számon kérik a döntéshozókon.

Magyarország takarmányt, fagyasztott zöldségeket, minőségi borokat, pizzafeltétként használt gyulai kolbászt, kézműves pizzákat, halloumi sajtot és élelmiszer-adalékanyagokat exportál a legnagyobb volumenben.

Hatalmas eredmény, hogy a Brexit ellenére is sikerült megőrzni ezt a piacunkat. Tavaly 12 százalékkal nőtt a magyar cégek brit exportjának értéke. Eszerint a magyar cégek képesek voltak alkalmazkodni az új körülményekhez, és ez alapján exportunk további bővítésére is volna lehetőség.

Ha Németország a nemzetközi kiállítások és vásárok központja, akkor az Egyesült Királyság a nemzetközi versenyeké. Az országban elért eredményekre más piacok  is odafigyelnek, ezért a hazai vállalkozások számára hasznos lehet a részvétel a meghatározó brit megmérettetéseken, mint amilyen a Decanter WWA, az IWSC vagy a Great Taste Awards.

Az Egyesült Királyság komoly pénzt költ kutatás-fejlesztésre, a világ vezető nagyhatalmává kíván válni e téren. A törekvés az agrár-élelmiszeriparra is kiterjed. Bilaterális együttműködésre elsősorban az agrár-K+F+I-ben, az agrárdigitalizációban, a precíziós gazdálkodásban, fenntarthatósági kérdésekben, zöldítési programokban, az élelmiszer-hulladék és a pazarlás csökkentésében, valamint a globális élelmiszerbiztonság és élelmiszer-ellátásban volna lehetőség.

Spanyolország

November közepén általános választásokat tartottak az országban, ami július óta az EU soros elnöke. Egyelőre nem sikerült kormányt alakítani, ezért decemberben várhatóan újra kiírják a választásokat, közölte spanyolországi agrárattasénk, Győri-Buczkó Nándor.

Az ukrán szolidaritási folyosót kihasználó Spanyolország a harmadik országokba szánt ukrán gabona egyik legnagyobb európai felvásárlója, amit elsősorban a sertéságazat hasznosít takarmányként. Ez az egyik eszköze annak, hogy alacsonyan tudják tartani a spanyol sertéshús árát. Amellett Spanyolország nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság gépesítésére és az edukációra. Az emberi munka alapvető, de egyre több robot kerül alkalmazásra. A kormányzat célja az ágazati digitalizáció, de egyes területeken a gazdák tartanak ezektől a vívmányoktól.

Spanyolország rendelkezik a legnagyobb borszőlőterülettel a világon, és a harmadik legnagyobb bortermelő. Szőlőültetvény borítja az ország összes termőterületének
7 százalékát. Rengeteg jó minőségű vörösbort készítenek, már 5 euró körül egészen kiváló borokat lehet kapni. Fehérből viszont sokkal kevesebb a minőségi spanyol bor, ami komoly piac lehet a magyar cégek számára.

A jó együttműködéshez és az üzleti sikerhez érdemes tisztában lenni vele, hogy Spanyolországban nagyon fontosak a személyes kapcsolat, a személyes találkozás, és hogy azok „ráérős mediterrán stílusban” zajlanak.

Gazdaságilag továbbra is Spanyolország az „anyaország” a dél-amerikai országok számára. A Spanyolországban bevezetett mezőgazdasági termékek, szolgáltatások, technológiák, innovációk jó eséllyel piacot tudnak szerezni Dél-Amerikában is. A magyar cégek számára spanyol piaci rést jelentenek az újdonságszámba menő, különleges prémiumtermékek, mert az országban igen nyitottak az ilyesmire a fogyasztók.