Első rész: Magyarország agrár-élelmiszer-exportjának kiemelt célországai (Tengerentúli országok)
Második rész: Magyarország agrár-élelmiszer-exportjának kiemelt célországai (Kelet-Európa)
Magyarország ágazati szakdiplomatái, az agrárattasék a Agrárminisztériumon keresztül érkező megkeresések esetén, készséggel álnak hazán agrár- és élelmiszergazdaság vállalkozásainak segítségére. Az export piaci ismeretek, lehetőségek és jó gyakorlatok bemutatása mellett konkrét segítséget is nyújthatnak az adott relációban történő piaci partner felkeresésében.
- Nyugat-Európa (Németország, Olaszország, Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország)
- Kelet-Európa (Románia, Lengyelország, Szerbia és Nyugat-Balkán, Oroszország)
- Tengerentúli országok (Egyesült Államok, Japán, ENSZ FAO)
Németország
Béki Nándor, Magyarország berlini attaséja elmondta, hogy a kormányzó koalícióban a zöld párt kapta meg a mezőgazdasági és környezetvédelmi tárcát. Ez olykor szövetségi szintű politikai nehézségeket és furcsaságokat okoz, de tartományi szinten továbbra is rendkívül jól együtt tudnak működni német partnereikkel a hazai vállalkozások.
Az állatsűrűség csökkenése következtében a vágóhidak és húsfeldolgozók nem tudják kihasználni kapacitásukat, ezért a jövedelmezőségük romlik. A korábbi kedvező vágóhídi munkabérek okán kialakult versenyelőny, ezáltal az olcsó német hús lehetősége megszűnt. A vegetariánus és a vegán életmód népszerűségének növekedése tovább csökkenti a keresletet. Az infláció óriási árharcot okozott a piacon, a márkák kiszorulnak, és helyettük a saját márkás termékek jutnak nagyobb szerephez. Egyre több német fogyasztó az eddig preferált bioélelmiszer-szakboltok helyett diszkontokban vásárol biotermékeket.
A külkereskedelemre vonatkozóan elsősorban két nehézséggel küzdő terület van jelenleg. Az állatállomány csökkenése és a keleti gabonadömping következtében visszaesett a gabonaexportunk, leginkább a búzáé.
A bioüzemanyagok esetében elsősorban a Kínából az EU-ba áramló újrafeldolgozott növényi zsírok és olajok nyomják az árakat és csökkentik a keresletet. A magyar-német mezőgazdasági külkereskedelemben a többi termék megfelelően teljesít, továbbra is Németország a legfontosabb piacunk. Tavaly 2,093 millió euró volt a német agrárexportunk, amivel rekordértékű, 553 ezer eurós külkereskedelmi többletet értünk el.
Ennek ellenére a német relációban több kihívásra is számítanunk kell. Számos olyan nagyszabású élelmiszeripari program fut, amely mesterséges intelligenciát és más új technológiát – például laborhús – használ. A laborhús technológiája gyakorlatilag készen van, az EFSA-hoz megérkezett az első engedélyezési kérelem. A digitálisan optimalizált vállalatirányítási rendszerek egyre fontosabb célpontjai a kiberbűnözésnek. Ugyanakkor Németország irányából úgy látszik, hogy az agrárdigitalizáció területén Kína óriási versenytárssá vált.
A növényi alapú tejtermék-helyettesítő italok és termékek piacán szintén nagy fejlődési lehetőség van. A biotermékek piacán viszont kevésbé kecsegtetőek a magyar beszállítók kilátásai, ugyanis idén először csökkent az országban a biotermékek piaca. Ezen a területen óriási a verseny és a túlkínálat is. Ezt fokozza, hogy a német kormány 2030-ra 30 százalékos ökorészarányt tart kívánatosnak a mezőgazdasági termékek piacán.
A német nagyvállalatok, például a Bayer és a BASF komplett termékpálya-fejlesztési modellekben gondolkodnak a talajjal, a vetőmaggal, a növényvédő szerrel, a gépekkel, de még a logisztikával kapcsolatos termékköröket és szolgáltatásokat is teljes mértékben lefedve.
Olaszország
Kósa Loretta, Olaszország attaséja beszámolója szerint az olasz-magyar együttműködés kiváló és dinamikusan fejlődik, Olaszország hazánk szövetségese és gazdasági partnere. Tavaly Magyarország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere volt. A múlt őszi választás után kinevezett mezőgazdasági miniszter, Francesco Lollobrigida egyik céljának az élelmiszer-szuverenitás megteremtését nevezte, és azzal együtt az ország termelésének a növelését, a „Made in Italy” koncepció védelmét, az olasz agrár-élelmiszeripari termékek számára hátrányosnak tartott Nutriscore tápérték-jelölési rendszer bevezetése és a hamisított termékek elleni fellépést, az aszály okozta károk kezelését, a szintetikus élelmiszerek visszaszorítását és a generációváltás előmozdítását.
Olaszország agrár-élelmiszeripari exportja a 2021-es rekord 52 milliárd euróról, 2022-re 61 milliárd euróra tovább növekedett és ambiciózus célként tűzték ki a 100 milliárd euró elérését 2030-ra. Az országban egyre elterjedtebb a biogazdálkodás, mintegy 2 millió hektáron 80 ezer gazdálkodó folytat tanúsított gazdálkodást. A mediterrán étrend miatt, és mivel megfizethető az áruk, négyből három háztartás rendszeresen vásárol bioterméket. Fontosak a helyi termelői piacok, az ott vásárlók 73 százaléka visszatérő vásárló. Részben ennek tudható be, hogy az unió legnagyobb szervezett termelői piachálózata, a Campagna Amica 12 ezer termelő taggal rendelkezik. Jelentős az országban az agroturizmus, közel 25 ezer ilyen vállalkozást tartanak nyilván. Az olasz agrárium jellegzetességei közé tartozik a földrajzi árujelzők kiemelkedően nagy száma. 2010 és 2021 között 695-ről 876-ra nőtt, és tavaly tovább emelkedett. Olaszországban 880 EU által elismert oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott agrár-élelmiszeripari termék van, ami messze a legtöbb a közösségben.
A betegség jelenleg Lombardiában okozza a legnagyobb gondot (a 8,5 milliós olasz sertésállomány fele ott található). Eddig 34 ezer sertés kényszervágását rendelték el a hatóságok az ASP miatt. A járvány veszélybe sodorta a Made in Italy egyik pillérének számító ágazatot. A teljes ellátási lánc értéke meghaladja a 20 milliárd eurót.
A Törökországból, Kazahsztánból és Romániából érkezett igen gyenge minőségű gabona nyomta le az olasz durum felvásárlási árát. Az olasz gabona védelmében és népszerűsítésére online petíciót is indítottak, mert szakértők szerint ebben a helyzetben sok olasz gazda felhagyhat a durumbúza termesztésével.
