0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 5.

Magyarország agrár-élelmiszer-exportjának kiemelt célországai (Nyugat-Európa)

A világban 12 szakdiplomata agrár- és élelmiszergazdasági szempontból kiemelt relációban képviseli hazánkat és az ágazatot. Sorozatunkban régiós bontásban közöljük a mezőgazdasági és környezetügyi attasék éves beszámolóját.

Első rész: Magyarország agrár-élelmiszer-exportjának kiemelt célországai (Tengerentúli országok)

Második rész: Magyarország agrár-élelmiszer-exportjának kiemelt célországai (Kelet-Európa)

Magyarország ágazati szakdiplomatái, az agrárattasék a Agrárminisztériumon keresztül érkező megkeresések esetén, készséggel álnak hazán agrár- és élelmiszergazdaság vállalkozásainak segítségére. Az export piaci ismeretek, lehetőségek és jó gyakorlatok bemutatása mellett konkrét segítséget is nyújthatnak az adott relációban történő piaci partner felkeresésében.

Németország

Béki Nándor, Magyarország berlini attaséja elmondta, hogy a kormányzó koalícióban a zöld párt kapta meg a mezőgazdasági és környezetvédelmi tárcát. Ez olykor szövetségi szintű politikai nehézségeket és furcsaságokat okoz, de tartományi szinten továbbra is rendkívül jól együtt tudnak működni német partnereikkel a hazai vállalkozások.

A német állattartók politikai támogatottsága az egykori töredékére csökkent, emiatt tömegesen hagynak fel a tevékenységgel.

Az állatsűrűség csökkenése következtében a vágóhidak és húsfeldolgozók nem tudják kihasználni kapacitásukat, ezért a jövedelmezőségük romlik. A korábbi kedvező vágóhídi munkabérek okán kialakult versenyelőny, ezáltal az olcsó német hús lehetősége megszűnt. A vegetariánus és a vegán életmód népszerűségének növekedése tovább csökkenti a keresletet. Az infláció óriási árharcot okozott a piacon, a márkák kiszorulnak, és helyettük a saját márkás termékek jutnak nagyobb szerephez. Egyre több német fogyasztó az eddig preferált bioélelmiszer-szakboltok helyett diszkontokban vásárol biotermékeket.

A külkereskedelemre vonatkozóan elsősorban két nehézséggel küzdő terület van jelenleg. Az állatállomány csökkenése és a keleti gabonadömping következtében visszaesett a gabonaexportunk, leginkább a búzáé.

A Magyarországról vásárolt búza mennyisége 30 százalékkal csökkent.

A bioüzemanyagok esetében elsősorban a Kínából az EU-ba áramló újrafeldolgozott növényi zsírok és olajok nyomják az árakat és csökkentik a keresletet. A magyar-német mezőgazdasági külkereskedelemben a többi termék megfelelően teljesít, továbbra is Németország a legfontosabb piacunk. Tavaly 2,093 millió euró volt a német agrár­exportunk, amivel rekordértékű, 553 ezer eurós külkereskedelmi többletet értünk el.

Ennek ellenére a német relációban több kihívásra is számítanunk kell. Számos olyan nagyszabású élelmiszeripari program fut, amely mesterséges intelligenciát és más új technológiát – például laborhús – használ. A laborhús technológiája gyakorlatilag készen van, az EFSA-hoz megérkezett az első  engedélyezési kérelem. A digitálisan optimalizált vállalatirányítási rendszerek egyre fontosabb célpontjai a kiberbűnözésnek. Ugyanakkor Németország irányából úgy látszik, hogy az agrárdigitalizáció területén Kína óriási versenytárssá vált.

A Németországba irányuló élelmiszer-exportban továbbra is jó esélye van a kolbászárunak és baromfitermékeknek.

A növényi alapú tejtermék-helyettesítő italok és termékek piacán szintén nagy fejlődési lehetőség van. A biotermékek piacán viszont kevésbé kecsegtetőek a magyar beszállítók kilátásai, ugyanis idén először csökkent az országban a biotermékek piaca. Ezen a területen óriási a verseny és a túlkínálat is. Ezt fokozza, hogy a német kormány 2030-ra 30 százalékos ökorészarányt tart kívánatosnak a mezőgazdasági termékek piacán.

A kelet-európai fogyasztási szokások nagyon eltérnek a némettől, vagyis a termékfejlesztésben és a piacra lépés megtervezésében német fejjel kell gondolkodni.

A német nagyvállalatok, például a Bayer és a BASF komplett termékpálya-fejlesztési modellekben gondolkodnak a talajjal, a vetőmaggal, a növényvédő szerrel, a gépekkel, de még a logisztikával kapcsolatos termékköröket és szolgáltatásokat is teljes mértékben lefedve.

Olaszország

Kósa Loretta, Olaszország attaséja beszámolója szerint az olasz-magyar együttműködés kiváló és dinamikusan fejlődik, Olaszország hazánk szövetségese és gazdasági partnere. Tavaly Magyarország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnere volt. A múlt őszi választás után kinevezett mezőgazdasági miniszter, Francesco Lollobrigida egyik céljának az élelmiszer-szuverenitás megteremtését nevezte, és azzal együtt az ország termelésének a növelését, a „Made in Italy” koncepció védelmét, az olasz agrár-élelmiszeripari termékek számára hátrányosnak tartott Nutriscore tápérték-jelölési rendszer bevezetése és a hamisított termékek elleni fellépést, az aszály okozta károk kezelését, a szintetikus élelmiszerek visszaszorítását és a generációváltás előmozdítását.

Olaszország agrár-élelmiszeripari exportja a 2021-es rekord 52 milliárd euróról, 2022-re 61 milliárd euróra tovább növekedett és ambiciózus célként tűzték ki a 100 milliárd euró elérését 2030-ra. Az országban egyre elterjedtebb a biogazdálkodás, mintegy 2 millió  hektáron  80 ezer gazdálkodó folytat tanúsított gazdálkodást. A mediterrán étrend miatt, és mivel megfizethető az áruk, négyből három háztartás rendszeresen vásárol bioterméket. Fontosak a helyi termelői piacok, az ott vásárlók 73 százaléka visszatérő vásárló. Részben ennek tudható be, hogy az unió legnagyobb szervezett termelői piachálózata, a Campagna Amica 12 ezer termelő taggal rendelkezik. Jelentős az országban az agroturizmus, közel 25 ezer ilyen vállalkozást tartanak nyilván. Az olasz agrárium jellegzetességei közé tartozik a földrajzi árujelzők kiemelkedően nagy száma. 2010 és 2021 között 695-ről 876-ra nőtt, és tavaly tovább emelkedett. Olaszországban 880 EU által elismert oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott agrár-élelmiszeripari termék van, ami messze a legtöbb a közösségben.

Az állattenyésztés előtt álló legnagyobb kihívás az afrikai sertéspestis leküzdése.

A betegség jelenleg Lombardiában okozza a legnagyobb gondot (a 8,5 milliós olasz sertésállomány fele ott található). Eddig 34 ezer sertés kényszervágását rendelték el a hatóságok az ASP miatt. A járvány veszélybe sodorta a Made in Italy egyik pillérének számító ágazatot. A teljes ellátási lánc értéke meghaladja a 20 milliárd eurót.

A növénytermesztésben a durumbúza helyzete vezetett tüntetésekhez.

A Törökországból, Kazahsztánból és Romániából érkezett igen gyenge minőségű gabona nyomta le az olasz durum felvásárlási árát. Az olasz gabona védelmében és népszerűsítésére online petíciót is indítottak, mert szakértők szerint ebben a helyzetben sok olasz gazda felhagyhat a durumbúza termesztésével.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/Agrárminisztérium

Magazin ajánló: